Amur

Kelet-Ázsia nagy folyója; két tekintélyes folyónak: az Argunnak vagyis Orkhonnak s a Kentai-hegyek havas ormairól jövő Silkának összefolyásából keletkezik. A már itt hajózható A. keletnek és azután délkeletnek foly, nagy kanyarulatot ír le; az É. sz. 48°-nál ismét északkeletre fordul s ez irányát megtartja torkolatáig; hossza a Silka forrásától csaknem kétszer akkora mint a Dunáé, 4000 km. Mellékfolyói számosak és vízben dúsak, balról kapja: a Zeját, Bureját, Amgánt; jobbról a Szungarit és Usszurit. A Szungari, mely medrébe gyüjti Mandsuország vizeit, a legjelentékenyebb. Az Usszuri és ennek torkolatától kezdve az A. az orosz-khinai határt alkotják. Vize sötétszinü; e tulajdonságából származik khinai, mongol neve is. A., muran mongol szó a. m. folyó. V. ö. Schrenck Lipót, Reisen und Forschungen im Amur-Land 1854-56. (Szt.-Pétervár. Mostanig 3 köt.) Latkin Miklós, Die Goldwäschereien des Amurlandes. (Petermann, Geographische Mittheilungen, 1889. évf. 172. lap.)

Forrás: A Pallas nagy lexikona