Aranyvessző

(növ., Solidago L., Doria Adans.. aranyos istápfű, mezei aranyos vessző. veres gyürü fű, Benkő; ritkaréj Diószegi), a sugáras fészkesek génusza, főleg amerikai kórónemü többnyári növények mintegy 80 fajjal. Az Aster L. génusztól meglehetős hengerded (nem lapított) gyümölcse és sárga sugárvirága választja el. Sugárvirága 5-8, egysoros, bóbitája is egysoros. Egész harmadfél méter magas, karcsu, sűrüleveles kórók szép dús sárga ágasbogas virágfészkekkel. Füvökből sárga festék állítható elő. Az Ó-világban csak 3-4 faja ismeretes, de ujabban mint kerti virág több faj átkerült Európába is, p. a S. Canadensis L, S. grandifiora Desf, S. pyramidalis Moench, S'. serotina Ait., S. procera és S. nutans Ait., S. sempervirens L. stb. Kertben alig kivánnak valami gondozást, azért nagy, vagy kevésbbé gondozható kertekbe alkalmasak; a termőhelyben és klimában sem válogatósak, azért ligetekben, ültetvényekben, nádasok mellékén stb. is diszlenek, ha a magjak oda vetődik. Hazánkban a S. Canadensis már több helyen elvadult, vadon pedig két faja nő: a S. virga aurea L. verőfényes lejtőkön, szőnők közt, homokon stb., meg a S. alpestris W. el Kit. (S. Carpatica Schrad.) a havasok régióiban. A S. Canadensus csinos növény lándsás, fürészelt levelekkel, sárga nagy ágasbogas virágzattal; virágbogai mint féloldalu fürtök szépen hátragörbülnek. A csörgő kigyó marása ellen használják (Klapperschlangenkraut), a S. virga aurea (heidnisches Wundkraut) füve régebben orvosság volt.

Forrás: A Pallas nagy lexikona