Aranzi

Giulio Cesare, kiváló anatomus szül. Bolognában 1530., megh. 1589. hol azután az egyetem világhirű boncolástan-tanára lett, s mint ilyen 33 éven át működött. Már tanuló korában tett boncolástani felfedezéseket, ekkor találta meg s irta le a felső szemhéj emelőizmát. Kicsiny, de kitünő s nagyfontosságu könyve: De humano foetu liber, 1564. jelent meg Rómában, ebben. irja le a később Botalli-ról elnevezett ductus arteriosust. Anatomicarum observationum liber (1587. Venet.) cimü könyvében a szivválaszfal átjárhatlanságát vitatja Vesalius-szal szemben; először irja itt le az Ammonszarvat, a róla elnevezett noduli Arantii-t s a ductus venosus Arantii-t. Fontos munkája: De tumoribus praeter naturam secundum locos affectus liber (1587 Venet.). Kevesebb értéke van a fejsebekről irott könyvének. Munkáit egyszerü, átlátszó irmodor és szerénység jellemzik. A XVI. század nagy olasz orvostudósai között méltán foglal helyet.

Forrás: A Pallas nagy lexikona