(Bauxit, lVocheinit) vöröses, agyagfajta ásvány; főanyagai: timföld (vagy 60%), vasoxid (25%), kovasav (3%) s viz (12%). Legelőször Franciaországban Beaux vidékén (Arles közelében) ismerték meg, innen a név. Óriási mennyiségben. található ott s nagy timföld-tartalmánál fogva. egyrészt timsó és egyéb aluminium-vegyületek, másrészt aluminium-fém gyártására alkalmazták s. alkalmazzák ma is. E célra régebben a grönlandi kriolitot (l. azt) használták, de azt úgyszólván. tökéletesen háttérbe szorította a B. Franciaországon kívül, ahol nemcsak Beaux vidékén, de egyebütt is ássák (Avignon, Charente dép. Fons á Fy); igen nagy B.-telepek vannak még Irlandban (Belfast s Antrim körül), Kalábriában, Stájerországban (Cilli vidékén), Alsó-Ausztriában (Dreistätten, Wollersdorf mellett), különösen pedig Krajnában (Wochein: Feistritz mellett), ahol a B. kémiai összetétele némi eltérést mutatván a francia előfordulástól, wocheinit-nak nevezik. Budapesthez közel, a kis-kovácsi pusztán is található 6-7 m. átmérőjü vastag telepben. A B.-ot a fent említett célokon kívül még tűzálló téglák, tégelyek, cement, csiszoló és köszőrülő-kövek készítésére ís alkalmazzák. (Roth: Der B. und seine V erwendung. Wetzlar 1882.)
Forrás: A Pallas nagy lexikona
Beauxit
