Bekej

Régi magyar személynév, mely az Árpádkorban nagyon gyakori s az eredetileg kicsinyítést jelentő d képzővel is előfordul. A név nyilván csak változata a Beke névnek s úgy látszik, a kedveskedést kifejező török j képzővel van ellátva, tehát tulajdonkép ugyanolyan, mint a magyaros Bekcs név.

Forrás: A Pallas nagy lexikona