(Dillnit, ásv.), viztartalmu timföld szilikát; fehér földes, kaolin külsejü ásvány, mely Selmecbánya mellett Bélabányán (Dilln) a Ferdinánd - koronaherceg nevü altárnában (Györgytárna) a trachit és mészkő érintkezésénél ereket képez. Az ott található diaszpor anyaköve. Némely mineralogus nem tartja külön ásványfajnak, hanem diaszpor és kaolin keverékének; mások folerit-féle ásványnak, illetőleg kaolinnak tekintik. Az elemezés szerint nagyon közel áll a kaolinhoz. Haidinger (1849) irta le s nevezte Dillnitnek (Bélabánya német neve).
Forrás: A Pallas nagy lexikona
Bélabányit
