Belfast

1. kikötő és iparos város Irországban, Ulster tartomány és Antrim grófság székhelye, a Belfast Lough nevü széles és mély öböl végében a Ltgan torkolatánál, 273.055 lak., tiszta, egyenes utcákkal, melyek e város jólétére vallanak. Régibb műemlékei nincsenek, mert a XIV. században Bruce Ed. teljesen földúlta. Ujabbkori kiváló épületei a városháza, a vámház, a posta, az Ulster-Hall (hangverseny-terem). Tudományos intézetekben és jótékony egyesületekben B. gazdag; jelentékenyebbek: a Queen's College, az Academy, az Academical institution. Külvárosai a Lagan jobb partján: Ballymaccaret és Ballynafeigh, D.-en pedig Malone. Gyors felvirágzását és jólétét a város első sorban óriási vászoniparának köszönheti (1889. termékei értékét 14,5 millió frtra becsülték); egyéb jövedelmező iparágak: a kémiai, a hajóépítés, a gépgyártás, a vasöntés, kötél-, sör- és szeszgyártás. Az igen élénk kereskedelemnek (1889. tisztán a parti forgalom szol gálatában 19.706 hajó fordult meg benne 3,6 millió tonna tartalommal) előmozdítására szolgálnak a terjedelmes dockok (39 ha.). B. városa legujabban a Gladstone által tervezett Home-Rule elleni agitációnak és népgyűlésnek zajos szinhelye volt. A környékbeli angol lakosság itt tartotta 1893 ápril elején Balfour vezérlete alatt az óriási mérvü tiltakozási meetinget.
2. B., város Maine É.-Amerikai államban, Waldo county székhelye, a nagy Penobscot nyugati partján 5280 lak., kikötője igen tágas és biztos; kivitelének főcikkei: a halak és fa. - 3. B., kikötőváros Viktoria ausztráliai gyarmatban 3000 lak., akik gabonával és gyapjuval űznek élénk kereskedést.

Forrás: A Pallas nagy lexikona