Bocskay

(bocskói és kismarjai),
1. István, erdélyi fejedelem, a B.-család legkiválóbb tagja, történelmünk kiváló nagy alakja. Született Kolozsvártt 1557., megh. 1606 dec. 29., apja B. György, anyja Sulyok Krisztina. 1592. váradi kapitány és bihari főispán volt. Mint Báthory Zsigmond meghitt embere, azt tanácsolta a fejedelemnek, hogy Rudolffal szövetkezzék és e szövetség létrehozásán buzgón fáradozott. Több ízben járt mint a fejedelem követe Prágában Rudolfnál, kit rábírt a lemondásra, de később a rajta esett sérelmek miatt a fölkelők pártjára állva, maga segítette vissza Báthoryt a fejedelmi székbe. Mikor 1599-ben Prágában követségben járt, Báthory András, mint Bocskay Boldizsár megöletésében részest, száműzte és birtokaitól megfosztotta. B. erre Prágában maradt és Rudolfnak az erdélyi ügyekben tanácsadója, Báthory András halála után (1599 nov. 3.) javait visszakapta és előbb Nagyváradon, majd Debrecenben telepedett meg.
Básta zsarnoksága Erdélyben s Rudolf 1604-ki, önkényesen alkotott törvénycikke (a hires 22. tv.c.), melyben megtiltotta a vallásügyeknek országgyülésen való tárgyalását, továbbá Belgiojoso, kassai kapitány erőszakős föllépése vele és a protestansokkal szemben elidegenítették Rudolftól és a harc terére szólították. A törököktől is, Bethlen Gábortól is biztatást vévén, 1604. az alkotmány és a vallásszabadság megvédése végett fegyverre szólította a nemzetet. Először csak a szolgálatába fogadott hajdukra támaszkodott; de csakhamar köréje csoportosult egész Erdély és Magyarország. Az erdélyi rendek Bástától megszabadulva, Medgyesen, a magyarországiak Szerencsen fejedelemökül választották 1605-ben. A török szultán külön követet küldött üdvözlésére, sőt kir. koronát is ajándékozott számára. A török barátságát B. megtartotta, de a kir. címet és méltóságot elutasította magától. A szabadságért fogott fegyvert, nem a koronáért. Mikor az uralkodóházat az a veszedelem fenyegette, hogy Magyarországot elveszítheti, Mátyás főherceg kierőszakolta lelki betegségbe sülyedt királyi bátyjától a békealkudozások megkezdését s magát hatalmaztatta fel az alkudozások vezetésére. Mátyás főherceg a lengyelországi bujdosásából hazahivott Illésházy Istvánt, a fölkelő rendek előtt is népszerü főurat kérte meg a közbenjárásra. Bocskay sem idegenkedett a békétől. A hatalom és szerencse el nem kábította, önzése és nagyravágyása el nem tántorította a nemzet javától. A bécsi udvar szükkeblüségét és a maga hívei heves türelmetlenségét legyőzve a fáradhatatlan Illésházy segítségével ugy kötötte meg a bécsi békét (igy nevezték a Bécsben folyt alkudozásokról) 1606 jul. 4., hogy az mind a nemzet jogait, mind az ő érdekeit teljesen biztosította. A békében Rudolf ujra megerősíti az alkotmányt s a protestánsok szabad vallásgyakorlatát; megigéri, hogy a jövő o. gyülésen nádor fog választatni s hogy Mátyás főherceg magyar tanácsosaival és a nádorral egyetértésben fog helyette kormányozni; a tisztségre csak magyarokat nevez ki; Bocskayt elismeri Erdély fejedelmének s megerősiti az erd. rendek fejedelemválasztási jogát. B. ezenfelül kapta a német kir. hercegicímet, Bereg, Ugocsa és Szatmár megyéket Tokaj várával együtt, ugy azonban, hogy ezek B. magtalan halála esetében a koronára visszaszálljanak. A bécsi békét mintegy kiegészítette a zsitvatoroki béke, melyet hasonlóképen B. hozott létre a törökökkel. De B. nem sokáig élvezhette nagy vívmányait, mert kevéssel reá, ugyanazon évben, állítólag Kátay Mihály kancellárjától megmérgezve, meghalt. B. hívei Kátayt ezért a kassai piacon felkoncolták. B. rövid szereplése nevezetes korszaka Magyarország történetének. A bécsi béke oly vivmány volt, mely megalkotóját történelmünk legnagyobb alakjainak egyikévé teszi. A szabad hajduk állandó megtelepítése is B. érdeme.
2. B. István, Miklós és Berzeviczi Judit fia, a bocskói ágból. Apja, ki utóbb Bethlen Gábor tanácsosa volt, 1608. báróságra emeltetett. István 1647. zempléni főispán lett; 1661. kétszáz embert vezetett a törökök ellen; 1667. jelen volt a besztercei gyülésen; belekeveredvén a Wesselényiféle összeesküvésbe, midőn Zrinyit, Frangepánt és Nádasdyt elfogták, Erdélybe menekült, hol meghalt 1672 dec. 24. Javait menekülése után a bécsi kormány elkobozta. Ha a marosszéki Bocskay-családnak a Boksa nembeli Bocskayakkal való összeköttetése nem igazolható: ezen Istvánban kihalt ez a nagy nevü család.

Forrás: A Pallas nagy lexikona