Bodenstedt

Frigyes, német költő, szül. Peineben (Hannover) 1819 ápr. 12., megh. Wiesbadenben 1892 ápr. 18. Kereskedőnek készült, azután a göttingai, müncheni és berlini egyetemekre ment s különösen modern nyelveket, történelmet és filozofiát tanult. 1840. Galicyn orosz herceghez került nevelőnek Moszkvába. Akkor adta ki a Kozlov, Puskin és Lermontov költeményeiből fordított antologiát (Lipcse 1843), egy csomó kis-orosz népdalt (Poet. Ukraine, Stuttgart 1845).1843. Tifliszbe ment s az ottani gimnáziumban latint és franciát tanított. 1845. beutazta Örményországot, a Kaukázust s a Krimen, Törökországon és a jóniai szigeteken át visszatért Németországba. Ez utazásainak eredményeképen irta meg Die Völker des Kaukasus und ihre Freiheitskämpfe gegen die Russen (1848) s Tausend und ein Tag im Orient c. munkáit. 1848. Triesztben az Österreichischer Lloydot szerkesztette. Később a müncheni egyetemen a szláv nyelvet és irodalmat tanította. 1866. a meiningeni udvari szinház igazgatását vette át, végre 1870. Wiesbadenben telepedett le. 1881. beutazta az Egyesült-Államokat, ott felolvasásokat tartott s utazását leirta Vom Atlantischen zum Stillen Ocean c. művében (Lipcse 1882), 1880. a Tägliche Rundschau, Zeitung für unparteiische Politik c. hirlapot alapította s azt 1888-ig szerkesztette. B. hirnevét Lieder des Mirza-Schaffy (Berl. 1850, 139. kiad. 1891) cimü költemény-kötetével alapította meg, melyet kezdetben keleti eredetü, fordított dolognak tartottak s minden nyelvre, még zsidóra is lefordították. E költeményekben a bort és szerelmet dalolja B., mig a folytatás Aus dem Nachlass des Mirza-Schaffy már mélyebb életnézletről tanuskodik. Ezeken kivül temérdek verses és prózai munkát, elbeszélést, sőt drámát is irt B., de kivált ez utóbbiak csekélyebb értéküek. Petőfi német kiadásához (Lipcse 1858) előbeszédet irt. Minden dolgozatát a nyelv szépsépe és az alak művészete jellemzi. Széles műveltségü, gondolatokban gazdag költő. Munkáinak egy jókora része Gesammelte Schriften cimmel Berlinben jelent meg 12 kötetben, legujabb kiad. 1892. Magy. ford. Mirza Saffi dalai. Előhanggal. A 89. német kiadás után ford. Sziklai Soma. A Petőfi társ. kiadványa (Budapest 1881. Aigner L.). Mirza Saffi dalaiból. Ford. Bánfalvy Lajos (Budapest 1880, Grimm G. Szeged, Endrényi és társa). Shakespeare élete és művei. Ford. W. L. (Budapest 1879. Ol. könyvtár 79). B. 1878. Budapesten is tartott felolvasásokat.

Forrás: A Pallas nagy lexikona