Bodnár

1. Gáspár, kat. pap és képzőintezeti tanár, született 1861 jan. 6. Beregszászon, 1884. áldozó pappá szentelték fel. 1891. nevezték ki a szatmári nőtanítóképzőhöz tanárnak, ahol jelenleg is működik. Munkái: A kis miniszter. vagyis hogy kell a szt. misénél szolgálni? Szatmár 1885. Az életből az életnek. Rajzok, elbeszélések. Nagybánya 1887; Páskuj Lajos emlékezete. Szatmár 1887; A család apostola. Korszerü elbeszélések. U. o. 1890. (2. kiadás). Szerkeszti és kiadja 1887 óta a Téli Esték c. lapot, mely az iparos keresztény családok érdekeit képviseli.
2. B. Zsigmond, tanár, irodalomtörténeti és szépirodalmi iró, a Petőfi-társaság tagja, született Nagy-Károlyban 1839 febr. 9. Középiskoláit Nagy-Károlyban, Pesten és Baján, a teologiát pedig Kalocsán és Esztergomban végezte, hol 1861. pappá szentelték. Miután több helyen káplánkodott, 1865-1871. tanár volt a nagyszombati gimnáziumban, miközben 1870. tanári vizsgálatot tett a magyar és latin filologiából; 1871. szegedi, 1872. pesti áll. főreáliskolai tanárrá nevezték ki s ott működik jelenleg is, egyszersmind 1875 óta az egyetemen a magyar irodalomtörténet magántanára; az egyházi rendből azonban 1875. kilépett. Eleinte kiválóan a kat. sajtó terén dolgozott, s önállóan is kiadta Wiseman bibornok visszaemlékezéseit a nagy utolsó pápára (angolb. ford. Esztergom 1861), Fáber Frigyes könyvét: Mindent Jézusért (angolból, Budapest 1863), Renan Jézus életének cáfolatát (Poujoulat után; franciából, 1867) és saját tanulmányát Chateaubriand és kora, N.-Szomb. 1867. Nagyszombati tanár korában 1868. egyházi folyóiratot indított meg Kat. Közlöny címen, amely 1869. Hatala Péter folyóiratával az Egyházi Lapokkal egyesülve, Havi Szemle címen élt tovább 1870-ig, s a kat. egyház reformja érdekében működött B. később inkább irodalmi tanulmányokkal, bírálattal és műbölcselettel foglalkozott; néhány iskolai kézikönyvet is adott ki, így Magyar Nyelvtant 1871, Olvasókönyvet 1872 és 1874, Történeti és Pótfüzetet az olvasókönyvhöz 1874, Irály- és szerkezettant 1878. Tanulmányainak egy része összegyüjtve is megjelent: B. Zs. irod. dolgozatai (Csengery Antal, Eötvös, Hatala, Toldy F ) Bpest 1877 és Urania Kármán és Pajor, u. o. 1880. Egyéb önálló munkái: Egy modern szent, Baja 1883, és a Két elbeszélés c. könyvben a Lilly (A diva Bogdanovich Györgytől), u. o. 1888. Havi Szemle címen 1878-1880. és Magyar Szemle címen újabb tudományos folyóiratot szerkesztett. Ujabban egy nagyobb arányu művet indított meg, A magyar irodalom történetét, melynek 1891. megjelent vaskos első kötete a XVI. század végéig terjed. Elmélete szerint szellemi világban minden fejlődés az eszmeerő mozgásának következménye, s e mozgás formája ritmikus (actio-reactio). Elméletét B. mint az erkölcsi világ alaptörvényét tekinti, melyből az emberiség egész története és szellemi élete magyarázandó lesz s hirdeti, hogy ez elv az összes, szellemi, erkölcsi és esztetikai tanulmányok ujjáalakítására van hivatva. Ujabban e «törvény » illusztrálására Példák-at adott ki.

Forrás: A Pallas nagy lexikona