Bódogh

1. Albert, orvos, közegézségi felügyelő, szül. Nemes-Bikken 1829-ben, megh. 1886-ban. Az 1848-iki események félbeszakítván jogi tanulmányait, résztvett a szabadságharcban s ennek leveretése után az orvosi pályára lépett. Tanult Budapesten és Bécsben. 1855-ben lett doktorrá s Boros-Jenőre ment gyak. orvosnak, ugyanitt a kerületi kórházigazgató-orvosává nevezték ki. 1858. Nagy-Szalonta városi főorvosnak, 1861 Borsodmegye megyei főorvosnak választotta, ezen állásáról azonban az abszolut kormány uralma miatt lemondott s csak 1867. ujból való megválasztatásakor foglalta el hivatalát. 1879. s még egy izben függetlenségi programmal képviselővé választották s mint ilyen az egészségügyi intézkedések tárgyalásában élénk részt vett. 1885. közegészségi felügyelővé nevezték ki. A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyülésem előkelő szerepet vitt és több izben előadást is tartott. Tudományos közleményei a Gyógyászatban és az Orvosi Hetilapban jelentek meg.
2. B. János, távirótiszt és gyorsirástanár, szül. Kecskeméten 1852 dec. 27. Szülőhelyén a kegyesrendiek főgimnáziumában végezte tanulmányait. 1889-től a szegedi főreáliskolában működik. Munkái: Gyorsirási olvasókönyv. 1881; Vitairási olvasókönyv. 1882; A magyar gyorsirás tankönyve. 1886-90. Legujabban (1892) Szegeden a Gyorsirászati Közlönyt szerkeszti, melyből havonkint jelennek meg az egyes füzetek.

Forrás: A Pallas nagy lexikona