Bodrosság

(növ.), a crispatio v. undulatio (bodor levél), a leveleken jelentkező tünemény, midőn az erezete között levő puhább parenchyma-szövet, bővebb táplálkozás következtében jobban fejlődik és kiterjed, minek következtében a levél v. az erezet köze hólyag módjára. felbodrosodik, mégpedig majd a levelnek az egész felszine (folium rugosum), mint p. egész rendesen és normálisan némely ajakos növényé, így a pemetefűé, majd csak a széle bodros vagy hullámos s pedig kisebb mértékben. mint a bodor tölgyé v. a bodor mentáé, majd jobban, mint a bodor mályváé, v. a bodorkélé. A B. okozója a kövér föld, de a B.-ot azután az ivadék is átörökli, mint azt a kerti káposztafajták, a fodorménta stb. igazolják. A B. helyi és patologiai jelenség is lehet, ha t. i. a levélnek állati élősködői: a levéltetvek és atkák vagy pedig élősködő gombák, különösen az Exoascus idézik elő p. az égerfán, barackon, cseresznyén stb.

Forrás: A Pallas nagy lexikona