Bodzafélék

(Caprifoliaceae, növ.), a nálunk ismeretesebb képviselőjéről nevezett kétszikü növénycsalád a csoportos viráguak (Aggregatoe) rendjében: Cserjés, olykor felfutó-száru v. félcserjés, ritkábbán kitelelő, fűnemü növények (Linncea, pézsmaboglár). Leveliik átellenes, gyakran egyszerü, ritkán pálhás. Virágjok csillagszerü vagy kétoldalas. A kehely 4-5 fogu v. tökéletlen; a kerékalaku tölcsérded v. hosszu csöves, ilyenkor ritkábban kétajaku párta hasítékai (4-5) a bimbóban zsindelyszerüek. A him is ennyi, egymás közt szabad, lent a párta csövéhez nő. A 2 -5 rekeszü magrejtő alsó állásu, s minden üregében egy v. több pete van. A termés csonthéjas bogyó, a mag fehérje-tartalmu. A kerékalaku szirmos bodzafa és kányabokor a somfafélékkel rokon, tehát a szabadszirmuakkal kapocs. A B.-nek kivált az É-i mérsékelt földövön, mintegy 200 faja él. E családot ritkábban a Rubiaceákkal is egyesítik. V. ö. Baillon, Recherches sor l'organisation des Caprifoliacées, Páris 1861. A Lonicera, L. Sambucus Tournef. és Viburnum L. ásatag fajait a harmadkorbeli rétegekben találni. A bodzafaféléknek két alcsaládja van: 1. a Lonicera-nemüek (Lonicereae), szirmuk csöves vagy harangalaku, gyakran kétajaku. A bibeszál fonálszerü (Lonicera Diernilla, Linncea, Symphoricarpus); 2. a bodzafa-nemüek (Sambuceae), a. szirom kerékalaku, bibeszál nincs, a nyeletlen bibe 3-5. (Viburnum, bodza, Adoxa.)

Forrás: A Pallas nagy lexikona