(ejtsd: búr-) Hermann, németalföldi orvostanár. született Voorhoutban Leida mellett 1668-ban, meghalt 1738-ban. Tanult fiziologiát, matematikát, teologiát s csak később, 1690-ben kezdett komolyabban az orvostudományokkal foglalkozni. 1693-ban doktorrá promoveálták. Tudományos értekezései oly ismeretes nevet szereztek neki, hogy 1701-ben a leidai egyetemre az elméleti orvostan tanárának hivatott meg, melyet 1709. az orvostan és növénytan tanszékével cserélt föl. 1718-ban kedvenc tárgyának, a kémiának, 1720. a gyakorlati orvostannak lett még első tanára. Tudományos hire, előadásának módja a világ minden tájáról vonzott orvosokat Leidába. A leidai egyetem két izben választotta rektorának, 1714 és 1730-ban. Leida városa szobrot emelt neki, rajta jelmondatával: Simplex sigillum veri és a következő ajánlással: Salutatio Boerhaavii genio sacrum. Nagyszámu munkái közül megemlítjük: Institutiones medicae in usus annuae exercitationis domesticos digestae, melyben alaprajzát adja az elméleti orvostudománynak: Aphorismi de cognoscendis et curandis morbis in usum doctrinae medicaa, melyben a betegségeket tárgyalja; Elementa chemiae stb.
Forrás: A Pallas nagy lexikona
Boerhaave
