Boerok

(ejtsd: búrok: holland, a. m. paraszt), D.-Afrikában az Oranje és Transvaal közt fekvő vidék hollandi eredeti benszülöttei. Ók magukat Zuidafrikaner boers (délafrikai parasztok) vagy egyszerüen afrikaiknak nevezik, minthogy szerintök csak ők képezik Afrika valamirevaló nepét. A B.-ok törzsét a háromszáz év előtt kivándorolt németalföldiek képezték, de ma már angol, német, dán, norvég telepítvényesekkel annyira összekeverődtek hogy tényleg egyik törzsnek a főtipusát sem tükröztetik vissza s különösen a németalföldiekét nem, akiket egyébiránt igen gyülölnek, annyira, hogy sértő gunynak veszik, ha valaki őket hollandusoknak nevezi, de meg másfelől az angolokat sem állhatják ki, s az angol gyarmattal folytonos versengésben vannak. Általában véve igen magas (1,8-1,9 m.) termetüek, széles válluak és erős testalkatásuak, de legkevésbbé szép külsejüek. Bőrszinük, különösen a nőké, fehér (éppen a B.-okot említik fel annak a példájául, hogy a messze távolságra, az idegen égaljak alá költözött emberek fajtabeli sajátságukat megtartják). Jól lehet fajtabeli sajátságaikra nézve a B.-ok a hollandusoktól az idegenekkel való vérkeverődés következtében több tekintetben eltérők, erkölcsi jellemükre nézve valódi hollandusoknak maradtak, amennyiben kitartók szorgalmasak és flegmatikusok, számítók és pátriárkális életmóduak. Ők csak a munkás és önálló embert becsülik meg, az idegen jószágon élőt bywoner-nek (ott-lakónak) nevezik, aminek a fogalmához az alsóbbranguságét kapcsolják. A B.-ok nem falvakban, hanem tanyákon (farm) laknak, minthogy mindeniknek nagy gazdasága van (különösen nagy ökörcsordáik). A házakat agyagból építik, a háztető fűvel benőtt gipszrétegből áll, belől a falak ki vannak meszelve; butorzatuk egyszerü falóca és asztal; minden házban van biblia és orvosság. A németalföldi reformált felekezethez tartoznak és felette bigott vallásuak; mindegyik tud irni, olvasni; ruházatuk egyszerü. Theal, History of the B. (Lond 1887). Klössel, Die Südafrikan. Freistaaten (Lipcse 1888).

Forrás: A Pallas nagy lexikona