Bütyök

csög, csomó vagy göcs (nodus), a növények szárán gyakrabban kiemelkedő vastagabb csomó (például a buza szalmáján; itt a szalma nem üres), ahonnan a levelek szoktak kinőni, illetőleg ahol felfüggesztvék. Általában az izület (l. o.) helyének gyürüalaku megvastagodása. A szárat a B. izekre v. cikkekre osztja, s a B. két ilyen cikk határa. Gyakran az izülés helyét különös kiemelkedés nem jelzi, vagyis a szár egyenletesen vastag, ekkor a levelek kiinduló helye maga a Cs. A kákának látszólag nincs B.-je v. csomója (v. ö. « Kákán is csomót keres ») máskor jobban kiemelkedik, sőt alatta még a szár is megdagad (Galeopsis) v. felfuvódik (Physocaulus), v. pedig a szár ezeknek az izületeknek a helyén váltakozó irányban meg-meggörbül, s ekkor cikk-cakkos szár támad (caulis flexuosus; Trifolium flexuosum), v. az ember combja és lábaszára hajlásához hasonlít, ilyenkor térdnek (genu, geniculum) v. térdes-nek (geniculatus, Alopecurus g.) mondják.
B. a göröndbe illesztett és kiálló végén legömbölyített fa vagy vasdarab, mellyel a zuzókban a nyilvasakat, hámorokban pedig a pőrölyöket emeli a gép.

Forrás: A Pallas nagy lexikona