Charlottenburg

önálló törvényhatósági joggal biró város Potsdam porosz kerületben, a Spree mellett, Berlintől Ny-ra, amelytől részben a Tiergarten választja el, (1890) 76859 lak., vasöntőkkel, gőzgép-, puska- és elektrotechnikai gyárral, üveg- és porcellángyártással és kémiai iparral; technikai fő- és tüzériskolával. Legkiválóbb épülete: a királyi kastély 505 m. hosszuságban egymás mellé sorozott épülettömeg. A középső részt 1699-ben Schlütter építette 1706. Eosander (v. Goethe) kibővítette és a hatásos kupolával látta el. A jobb szárny a rokoko diszítésekkel együtt Knobelsdorfftól (1742), a balszárny a szinházzal együtt Langhanstól való 1788. A kastély közelében két bronz alakcsoport lovaikat elővezető katonákat ábrázol 10 percnyire a kastélytól, a Le Nôtre által rendezett parkban van a Gentz által dór izlésben épített mauzoleum III. Frigyes Vilmosnak és nejének, Lujzának márványsiremlékével, Rauch mesterművével. A siremlék mellett két kandeláber áll; jobbra a 3 párkával Rauchtól balra a horákkal Tiecktől. A mauzoleum É-i része kibővíttetvén, tért nyertek, ahol I. Vilmosnak és nejének szárkofágját (Enekétől) állítják fel. A kastély közelében van a Flóra-társaság parkja nagy pálmaházzal; távolabb pedig a Westend nevü villatelep. C. Lietzow falu helyén keletkezett, midőn a XVII. század végén Zsófia Sarolta, a később I. Frigyes király neje ott magának nyaralót építtetett.

Forrás: A Pallas nagy lexikona