Péter, olasz iró, szül. Bresciában 1700., megh. u. o. 1785. Az egyházi pályára lépve, Modenában, Parmában és Imolában tanárkodott, azután pedig Velencében telepedett meg. Tehetségtelen, vizenyős iró volt, aki gyárilag irta a regényeket, elbeszéléseket, vig- és szomorujátékokat, melyekben ritka leleményességgel egybeolvasztotta mindazt, ami tetsző banalitást a régi, spanyol nyomon járó olasz irodalomban és az uj eszméket hirdető franciában talált. A közönség rosszabb izlésü része fel is kapta, sőt voltak olyanok, akik elébe helyezték Goldoninak is. Vigjátékai Velencében jelentek meg (1756 és 1762), tragédiái Bolognában (1792).
Forrás: A Pallas nagy lexikona
Chiari
