Chiloe

(ejtsd: csiloe), 1. Chiléhez tartozó sziget, annak partjain, amelyektől a Chacao-szoros választja el; számos (közel 120) apró sziget környékezi. A fősziget mintegy 160 km. hosszu, 50 szél.; terül. 13 000 km2. Legnagyobb magasságát az Alto de Cucao-ban (800 m.) éri el. Éghajlata mérsékelt, egyenletes, sok esővel. Nehány folyója, mint a Pudeto, hajózható. Belsejét hatalmas őserdők takarják. A főterméke, különösen K-i részén, a gabona. Az araukán és korcs lakosság főképen faiparral, halászattal és hajóépítéssel foglalkozik. A fát különösen a K-i részen levő jó kikötőkből (Chacao, Dalcahire, Castro) viszik ki. C.-t 1558. Alonzo de Ercilla expediciója fedezte föl. 1826-ig a spanyolok birtokában volt. - 2. C., egyik tartománya Chilének; magában foglalja C.-n kivül a mellette levő kisebb szigeteket, a Chonos szigetcsoportot és a szárazföld egy kis részét, összesen 10348 km2, (1889) 77502 lak. Fővárosa: Ancud v. San Carlos. V. ö. Gonzales de Aguerros: Descr. hist. de la prov. y archipielago de C. (Madrid 1791).

Forrás: A Pallas nagy lexikona