Miklós, szász kancellár, szül. Lipcsében 1551., kivégezték 1601 okt. 9. Jogi tanulmányait Grimmában elvégezvén, 1580 nevelője lett Keresztély hercegnek, ki midőn a választófejedelmi méltóságot elfoglalta, C.-t titkos tanácsossá, majd 1589. Kancellárrá nevezte ki. Mint szerencsefit a nemesség kezdettől fogva gyülölte s a kriptokálvinisták pártolásával, egy uj katekizmus és (a Creé-féle) biblia kiadásával csakhamar magára vonta afanatikus lutheránus nép gyülöletét is. Midőn azután 1591. Keresztély halála után a hatalom a buzgó lutheránus szellemben nevelt Frigyes Vilmos weimari herceg kezébe került, Crellt elfogták és Königsteinba zárták. Csak négy év mulva, 1595. Jelent meg ellene a vádirat s csak 1601. Mondta ki fölötte az ítéletet a prágai legfőbb törvényszék, melynek alapján C.-t Drezdában lefejezték. V. ö. Reichard, Der kurtfürstlich säschsische Kanzler Nikolaus C. (Drezda 1859, 2 kötet) és Brandes, Der Kanzler C. (lipcse 1873); Calinich, Zwei sächische Kanzler (1868).
Forrás: A Pallas nagy lexikona