(ejtsd: krémiö) Izsák Adolf, francia jogász és politikus, szül. Nimesben 1796 ápr. 38., megh. Passyban 1880 febr. 10-én. Tanulmányait Párisban és Aixben végezte s az utóbbi helyen 1817. ügyvéd lett. Politikai pörökben nagy képzettséget és erélyt tanusított. 1830. Odilon-Barrot helyére a párisi semmítőszékhez ügyésszé neveztetvén ki, itt csakhamar népszerüségre tett szer a sajtó- és bűnügyi pörökbe kevert ellenzéki hilapirók és demokraták védelmével. C.-t 1842-ben a chinoni választókerület a parlamentbe küldte és 1846. Ujra megválasztotta. Heves küzdelmet folytatotta Guizot-kormány ellen és nagyban előmozdította a reformmozgalmat. Az 1848. februári forraldalom után az ideiglenes kormány tagja lett és az államhatalom megosztásakor az igazságügy vezetését vette át. Mint az Indre département képviselője, elvi kérdésekben C. nem vált el a demokrata baloldaltól, és Cavaignac tábornok kormánya iránt kevés rokonszenvet tanusított, de Napoleon Lajos herceg jelöltségét pártolta. Ennek dec. 10. elnökké választásakor azonban C. a hegyárthoz csatlakozott és egyike lett a legmakacsabb ellenzéki szónokoknak. A törvényhozó-testületbe ujra megválasztván, egész erejével küzdött a régi monarkisták ellen, de az uj elnök magánpolitikájának sem vetett gátat. Az 1851 dec. 2. Államcsiny után csupán ügyvédi gyakorlatra szorítkozott. A második császárságnak 1870 szept. 4-iki bukás aután igazságügyminiszter lett. 1875 dec. a francia köztársaság élethossziglani államtanácsosává választatott. C. alapította az Alliance israélite universelle-t. Iratai közül kiemelendők: Liberté! Plaidoyer et discours politiques d'Adophe C. (páris 1869); Gouvernement de la défense nationale, I. Aces de la délégation de Tours et de Bordeaux; II. Ministére de la justice (Tours 1871). Halála után jelent meg: En 1848, dicsours et lettres de M. A. C. (Páris 1883).
Forrás: A Pallas nagy lexikona