(ejtsd: krétinó-zsoli) Jakab, francia történetiró és publicista, szül Fontenayban (Vendée) 1803 szept. 23., meghalt Vincennesben 1874 jan. 4. Tanulmányait Párisban, a St. Sulpice szemináriumban végezte, és még csak husz éves volt, midőn szülővárosában a bölcsészet tanára lett. Erre aztán a francia követ, Laval herceg kiséretében Rómába ment, ahol 1828-ig maradt. Igen jelentékeny irodalmi munkásságot fejtett ki. Legelőször is több versgyüjtemény jelent meg tőle (Chants romains, Páris 1826; Les Trappistes, 1828; Inspirations poétiques, 1829), azután többféle legitimista lapot szerkesztett, míg végre 1837. Az Europe monarchique c. lapnak szerkesztését vállalte le. Irói hirnévre történeti munkáival tett szert. Leghiresebb e nemü munkája: Hirsoire religieuse, politique et litrtéraire de la compagnie de Jésus (Páris 1844-46, 6 kötet; 3 kiad. 1851), mely hiteles, kiadatlan forrásokon alapuló művet, határozottan apologetikus irányzattal irta a rend megbizásából. Valamennyi munkáját abszolutisztikus és ultramontán felfogás és szellem jellemzi. V. ö. Maynard J.-C., sa vie politique, religieuse, et littéraire (Páris 1875).
Forrás: A Pallas nagy lexikona