fed

fed fed i 1. Betakarja földdel a szőlőtőkét. Kapával nyitottak, kapával fettek. 2. A méhek a hordás után megtelt lépeket egy sajátos anyaggal borítják be. Ö: elfed, kifed, megfed, ráfed.

 

Forrás: Kálnási Árpád

Debreceni cívis szótár