fedél fedel fn 1. Épület tetőzete. 2. áMézeskalácsosoknál:ñ a dagasztó- és a brehológép csészéjének teteje. 3. A méhek által készített lépsejteket borító anyag. Sz: Jó fedél tartya a házat: a) ahol jó a családfenntartó, ott nem szenvednek szükséget a családtagok. b) a jól gondozott fedelű ház tovább tart. Ö: cserépfedél, habánfedél, harangfedél, házfedél, nádfedél, palafedél, skatulyafedél, zsindelyfedél.
Forrás: Kálnási Árpád
