gaz gaz fn 1. Dudvával kóróval, bokrokkal benőtt terület. Gazba csap: jószágot ilyen területre hajt. Gazba terel: ua. Gazba ver: ua. 2. Konkoly. 3. Fű. Jó kizs gaszt kaszátam korán reggel. 4. Szárban levő v. learatott gabona. 5. A gabona szára, szalmája. Sz: Gaszt lökött/vetett rá: ellopta. Km: A fődnek a gaz az ídezs gyereke: a gazzal nem törődünk, mégis terem, a veteményt azonban ápolni kell. Aki gaszt vet, az gaszt arat: a rossz cselekedetnek a következménye is rossz. Ö: bondorgaz.
Forrás: Kálnási Árpád
