nyúlik nyúlik i
Szólás: Csak úgy nyúlik a nyaka a sog doloktul: majd megszakad, úgy dolgozik. Nyúlik a szája vmire: nagyon kíván vmit.
Forrás: Kálnási Árpád
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szólás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szólás. Összes bejegyzés megjelenítése
nyúlpaxus
nyúlpaxus nyúlpaksus fn
Szólás: Kiváltotta a nyúlpaksust: gyáván megfutamodott.
Forrás: Kálnási Árpád
nyúz
nyúz nyúz i
Szólás: Úgy ordít, mintha nyúznák: rettentően ordít.
Az eggyik ódalát nyúzni kéne, a másikat mek sózni: a legkegyetlenebb büntetésre is rászolgált.
Forrás: Kálnási Árpád
nyű2
nyű2 nyű fn
Szólás: A nyű essem/essíg beléd!: <szitok>.
Annyijan vótak ot, mint a nyű: rengetegen voltak.
Forrás: Kálnási Árpád
nyűg
nyűg nyűg fn Béklyó, gúzs.
A nyűg, ami a lú lábán a csügön alul vód bíkó, és ennek a nyelvid be lehetet hajtani, és abba húzni a láncot.
Szólás: Nyűgöt vesz a nyakába: kínos, kellemetlen feladatot vállal magára.
Forrás: Kálnási Árpád
nyugosztal
nyugosztal nyugosztal i
Szólás: Az Isten nyugosztajja!: <elhunytról szólva:> nyugodjék békében!
Ö. megnyugosztal.
Forrás: Kálnási Árpád
nyújt
nyújt nyút i 1. A nyújtófa segítségével növeli a tészta hosszúságát és szélességét. A tísztát fél centi vastagra nyúttya.
2. A szőrmésbőr nagyságát húzással, feszítéssel megnöveli.
Szólás: Sári nyúttya a tísztát, köpi a markát: (tréf ) <ti. így nem lehet levestésztát nyújtani>.
Forrás: Kálnási Árpád
nyúl2
nyúl2 nyúl fn (gúny) Hosszú lábú ember.
Szólás: Úgy alszik, mint a nyúl: félig ébren.
Nyúllá vált: elszaladt, gyáván megfutamodott.
Halgat, mint (a) nyúl a fűbe: lapít, hallgat.
Rövid, mint a nyúl farka: nagyon rövid.
Kiugrattya a nyulat a bokorbul: színvallásra készteti.
Közmondás: Amék kutyád bottal hajtanak, az nem fog nyulat: a kényszerből végzett munka nem sokat ér.
Néprajz: Ha az úton nyúl fut előttünk keresztül, nem lesz szerencsénk.
Forrás: Kálnási Árpád
nyúlfarka
nyúlfarka nyúlfarka fn
Szólás: Csak annyit aluttam, mint a nyúlfarka: alig aludtam.
Forrás: Kálnási Árpád
nyitik
nyitik nyitik i Nyílik, virágzik.
Szólás: Ojan szíp és egíssíges, hocs csak ugy nyitik az orcája: virul, mint a rózsa.
Úgy nyitik az orcája, mint a bazsarózsa: olyan piros, majd kicsattan.
Forrás: Kálnási Árpád
nyers
nyers nyers, nyess mn
Nyers idő: nedves, esős, nyirkos idő.
Szólás: Ém mán csak ijen leszek, míg nyers leszek: már nem változom meg, míg élek.
Azír fáj a fejed, mert nyers: eleven a fejed, mert élsz.
Forrás: Kálnási Árpád
nyilallás
nyilallás nyilallás fn
Szólás: Kicsi kell ebbül, mint a nyilallázsbul: mondják tréfásan vmi nem kívánatos ennivalóra.
Forrás: Kálnási Árpád
Nyárettyen
Nyárettyen fn
Szólás: Elmehec Nyárettyembe/Nyárettyimbe/Nyárittyembe jeget aszalni: mehetsz, ahova akarsz.
Forrás: Kálnási Árpád
nyárfaszék
nyárfaszék nyárfaszék fn
Szólás: Nyárfaszéket tettek alá: <mondják, ha vki sokáig időzik vhol>.
Nyárfaszékre ültettík: ua.
Forrás: Kálnási Árpád
nyárs
nyárs nyárs fn
Szólás: Ordít, mintha nyársra húznák: torkaszakadtából ordít.
Úgy jár, mintha nyársat nyelt vóna: mereven, peckesen megy.
Menyasszonynak való, aki mán elmult tizenhat éves, aki mán nem hasad le a nyársrul.
Forrás: Kálnási Árpád
nyavalya
nyavalya nyavaja fn 1. Belső kór, betegség. Beteges családra monták, hoty teli vannak azok mindemféle nyavajával. Faró nyavaja: <egy betegségfajta>.
2. Baj, nehézség, kín.
Szólás: Úty pofon váglak, hoty kitör a nyavaja!: <fenyegetés>.
A nehéssíges nyavaja jöjjön rád!: <átok>.
A nehíssíges nyavaja törjön ki!: ua.
Mi a nyavaja lelt?: <kérdezik, ha vki duzzog>.
Forrás: Kálnási Árpád
nyel
nyel nyel i
Szólás: Úgy megyen, mintha karót nyelt vóna: magát kihúzva megy.
Sokat nyel tülle: sok bosszúságot tűr el neki.
Se nem köpi, se nem nyeli: szeretne már tőle szabadulni, ha tudna.
Nem tudot se köpni, se nyelni: —.
Ha nem maratt, nyeltek: (tréf) <menzai étkezéskor mondták, ha elfogyott az étel>.
Forrás: Kálnási Árpád
nyél
nyél nyél fn Szólás: Kialudná a fejszébül a nyelet: hétalvó.
Közmondás: Veszet fejszének nyele fordul: vmi megtérül a kárból.
Forrás: Kálnási Árpád
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)