görcs

görcs görcs fn 1. <Fonálon, kötélen> csomó. Görcsre köt: csomóra köt. 

2. Göröngy. Jött a tél, és a hó megrakta azokat a görcsöket. 

3. Húzza a görcs: <testrész> görcsöt kap. Mekfokta a görcs: ua. 

Sz: A görcs húzzon össze!: <szitkozódás>
A görcs fogjon meg!: ua. 

Ö: dermedtgörcs, gyengeséggörcs, gyermekgörcs, kungörcs, kurvagörcs, mellgörcs, rémgörcs, rengőgörcs, takácsgörcs.

Forrás: Kálnási Árpád