gyékény

gyékény gyíkíny fn 1. A gyékény szövésre, fonásra legalkalmasabb levelei. Gyíkímbűl kíszítet kast tettek a kocsira. 2. Gyékényből fonással készült takaró, szőnyeg. A halottat lepedőre vagy gyíkínyre fektettík, ha kihült, akkor koporsóba tettík. Sz: Kihúszták/Kirántották alóla a gyíkínt: mindenéből kiforgatták. Egy gyíkínyen árúnak: a) megértik egymást, cinkosok. b) ő se különb a másiknál. Ö: fenékgyékény, oldalgyékény.

 

Forrás: Kálnási Árpád

Debreceni cívis szótár