gyerek

gyerek gyerek fn <Kb. hároméves korig> fiúgyermek. Az apa büszkén monta: gyerekem született. Akkor tutták, hoty fija született. 

Sz: Ártatlan, mint a ma születed gyerek: nincs benne bűn. 
Ál, mint Katiba a gyerek: (tréf) vmi szilárdan áll. 
Megvan benne, mint Katiba a gyerek: (tréf) —  
Alakul, mint púpozs gyerek a prés alatt: (gúny) a) majd csak lesz vhogy. b) nem nagyon alakul. 
Eszt a gyereket is ríva csinálták: <gyakran síró gyerekre mondják>
A fürdővízzel a gyereket is kiönti: a rosszal együtt a jót is elveti. 

Km: A gyerek igazat mond: a kiskorúak még őszinték. 
Egy gyerek, nem gyerek: több gyerek kell a családba. 
Mekhalt a gyerek, oda a komaság: addig tart a barátság, ameddig közös érdek fűzi össze az embereket. 
Níma gyereknek annya se érti a szavát: meg kell mondani, mit akarunk, másként nem segíthetnek rajtunk. 
Első gyereknek, meg a második asszonnak aranyos a seggi: <ti. dédelgetik, óvják>
Mík kicsi a gyerek, kizs baj, ha megnő, nagy baj: —. 
Mík kicsi a gyerek, az annya lábát tapossa, ha megnő, a szívit rugdossa: —. 

Nr: A földön ülő gyereket nem szabad átlépni, mert akkor nem nő tovább. Ha mégis megtörténik, akkor visszafelé is át kell lépni. — 
Gyereket nem szívesen fektettek öreg mellé az ágyba, mert úgy tartották, hogy átszáll rá a gyerekről az életerő. — 
Az öt-hatéves korában is könnyen síró gyereknek mondták: Tán ríva csinált apád, hogy mindig rísz?! 

Ö: cigánygyerek, csordásgyerekdeákgyerek, fattyúgyerek, juhászgyerek, kanászgyerek, pikológyerek, zabigyerek.

Forrás: Kálnási Árpád