harang harang fn 1. Harang kávája: a harang köpenye. Harang ütője: harangnyelv. Harank koronája: a sisakja a tengely fölött. 2. A legnagyobb méretű kolomp. 3. Harangszó. Szól a harang. 4. <Paszományosoknál:> szegőszalagba kötött, harang alakú bojtfigura. Sz: Maj megaggya a naty harang, a kicsi meg ráhúzza: várhatod, amíg visszakapod a kölcsön adott pénzt. A harangot húzzák rád!: <átok:> halj meg! A harank húzza rád!: ua. Nr: Ha távoli település harangja hallatszik, télen ez hóesést (hideget) jelent, nyáron esőt. — A debrecenyi natyharang esz mongya: Búza, cipó, kolbász. Búza, cipó, kolbász. A tót kisharang meg eszt: Antal pap, főzz lencsét, hídd átal Péterkét, hogy egyík a lencsét. Ö: gulyaharang, hírharang, kakasharang, kisharang, nagyharang.
Forrás: Kálnási Árpád
