hát1

háthát fn 1. Háttal forog rá: hátat fordít vkinek. Borsókáddzik tülle a hátam: borsódzik a háta vmitől, végigfut a hátán a hideg. 

2. <Jelzői használatban:> háton elvihető: ety hád zőccsíg: ilyen mennyiségű zöldség. Három hát vessző: ilyen mennyiségű vessző. 

3. <Felszíni formák megnevezéseként:> vízből kiemelkedő, ill. a környezeténél magasabban fekvő, rendszerint művelésre is alkalmas terület. 

Sz: Úgy esik az ennivaló/ítel, mintha a hátam közepire hánynám: a) nincs étvágyam. b) nem jó az étel. 
Akkor lássalak, mikor a hátam közepit: sohase. 
Szemibe szíp, háta meget csúnya: jelenlétében dicséri, távollétében gyalázza. 
Szemibe dicsíri, háta meged gyalázza: ua. 
Bíró hátán törtík: <mondják a darabos, hanyagul megtört borsra, sóra>
A kis öröksíginek etykettőre kiment a hátán: hamar elpazarolta. 
Kiment az öröksík hátán: ua. Kiment a hátán a vagyonnak: elherdálta a vagyonát. 
Nincs ijen roz gyerek a főt hátán, mint te: az egész világon. 
Hátán viszi a házát, minden bokor szállást ad neki: szegény, földönfutó. 
Szíjat hasítok a hátadbúl!: <fenyegetés>
Az Isten háta megett: messze és félreeső helyen. 
Megíl a jék hátán is: élelmes, ügyes. 

Sz: Azír vagyok hádba görbe, sokat kurtam a gödörbe

Ö. bakhát, kígyóhát, lóhát, pincehát.

Forrás: Kálnási Árpád