helyes1

helyes1 hejes mn 

Sz: Hejes a bőgís, mert fijatal a marha: <gúnyos helyeslés>. Hejes, ha nem himlőhejes: <lányra vonatkoztatott tréfás megállapítás, dicséret>. Aki hümlős, az a hejes, abbúl lessz a jó tizedes: <tréfás versike>.

Forrás: Kálnási Árpád