hús hús fn Sz: Kinlódik, mint a káposzta hús nékül: (tréf) alig teng-leng, nehezen él. Húsát, húsát, a Jézussát!: —. Beleesett a hús a levezsbe: (gúny) légy került a levesbe. Jó húzsba van: erőteljes, izmos. Km: A kenyír mellé húst is kell adni: ácselédeknek tulajdonított mondás konkrét jelentésbenñ. Ócsó húsnak, híg a leve: ami olcsó, az silány szokott lenni. Ö: árvahús, csipőhús, félhús, foghús, gömböchús, gulyáshús, ínyhús, konchús, paprikáshús, parázshús, rucahús, színhús, tehénhús, toroshús, töviskeshús, vastaghús, zaftoshús.
Forrás: Kálnási Árpád
