irígy

irígy irígy mn Olyan álóñ, amely nem tűr maga mellett másikat. Az irígy lú, ha mellé kötöttek eggyet, rugdosott. Sz: Inkáb legyík száz irígy(em), mint ety szánakozó(m): —. Jop száz irígy, mint ety szánakozó: —.

 

Forrás: Kálnási Árpád

Debreceni cívis szótár