Isten fn Teremtő, teremtő szent, ílő, jó, kegyelmes, szencsíges, szencsíges jó, bóldog, öreg, atyaságos jó, menybéli Isten; Én Istenem, uram! Aggyál ety kis esőt, a szegíny baromnak jó legelőt, mezőt, a pásztornak igasz, hű szeretőt! (Nd).
Isten ménese: az emberek, az emberiség.
Van az Istem ménesibe elík sok jány, válogathadz belőle, monták annak a fijatalembernek, aki beleszeretett egy jámba, de az elhatyta, így vigasztalták. Vagy a jánt, ha a legíny elhatyta.
Isten nevibe: ingyen, könyörületből. Isten nevibe attam neki ety kis adományt.
Istennel mívelteti: (káromkodás).
Isten tüze: villámcsapás. Isten haragja: ua.
Te, Isten bagja!: ügyetlen, mamlasz.
Te, Isten ostora!: Isten csapása.
Te, Isten gyámoltalannya!: nagyon ügyetlen.
Sz: Elereszti, mint Isten a legyet ősszel: nem törődik vele, szabadjára ereszti.
Az Isten bocsássa meg a bűnömet!: <mondja a beszélő, ha a beszédében vmi kijelentést bűnnek vél>.
Az Isten panaszkíppen ne vegye!: ua.
Az Isten háta megett: vmi félreeső helyen (lakik).
Az Isten se győzné vmivel: ruhaneműt, lábbelit gyorsan elnyű.
Az Isten se győzné eszt nadrággal mek csizsmával. Várjon az Isten!: <indulatos beszédben válasz a Nem várunk még egy félórát, órát stb. kérdésre>.
Ki az Isten látta?: én nem láttam. Tuggya az/Tuggy Isten: én nem tudom.
Mi az Isten csudája?: mi a manó?
Hát e mi az Isten csudája a fejeden? Isten az atyám!: <esküféle indulatos beszédben>.
Kerűj csak a kezem közé, megemlegeted a magyarok istenit!: meglakolsz.
Isten őrizzen tülle!: Isten óvjon!
Hálá Istennek!: hála Istennek
. Hálá legyen a jó Istennek!: ua.
Az Isten álgya meg még ott is, ahun eggyet líp: <áldás>.
Az Isten álgya meg még a lába nyomát is!: ua.
Az Isten álgya meg még a haló porába is!: <szeretett v. tisztelt halottról>.
Az Isten nyuktassa!: ua.
Aggyon Isten, ami nincsen, bort, búzát, bíkessíget, finom, fájin felesíget!: <pohárköszöntéskor>.
A jó Isten a megmonthatója: csak az Isten tudja.
Isten ellen való vítek: nagy hiba, nagy kár.
Gyere mán, az Isten álgyom meg!: <félig-meddig káromkodás>.
Isten fizesse meg!: <udvarias megköszönése vminek>.
Isten hírivel járjon kegyelmed!: <udvarias búcsúzás>.
Istennek ajánlom: <búcsúzáskor mondják az eltávozónak>.
Mehecc Isten hírivel: <udvariatlan búcsúzás>.
Isten hírivel elmehecc: ua.
Az Isten akassza benne keresztül a köjköt!: <szitok, káromkodás>.
Az Isten ítíjjen meg!: ua.
Az annya/anyád Istenit!: ua.
Az én Istenem a fenével ítessen meg!: ua.
Az én Istenem vakíccson meg!: ua.
Az Isten vakíccson meg!: ua.
Az én teremtő Istenem verjem meg!: ua. (enyhébb).
Verjen meg a mindenható Isten!: ua.
Az én Istenem a nyavaját hozza rá(d)!: ua.
Az Isten teremcsen belőlet csudát!, Hogy az Isten csudát teremcsen belőled!: ua.
Az Isten fáját neki!: ua.
Az Isten lovát neki!: ua.
Az Isten akarhova tegyen!: ua.
Az Isten ígessen meg!: ua.
Az Isten sose álgya/álgyon meg!: ua.
Az Isten szomoríccsa meg!: ua.
Az Isten süjesszen el!: ua.
Az Isten tüze ígessen meg!: ua.
Az Isten könnyebbíccse meg az ágya szalmáját!: ua.
Az Isten lova szarjon a sírhalmodra: ua.
Az Isten fésűjön meg!: ua.
Az Isten lűjön fűbe!: ua.
Az Isten rogyassza rád az eget!: ua.
Szoríccson az Isten két hónajmankóra: ua.
Ez asz jelenti, hogy legyík sánta mind a két lábára.
Az Isten se sót, se kenyeret ne aggyon neki!: ua. Az Isten tegyen a villahajtóba/villahajtójába!: ua.
Isten tördeje el a bokádat/lábadat!: ua.
Hogy az én Istenem nyila üssön beléd!: ua.
Hogy az Isten száríccson meg!: ua.
Az Istennek a haragos ménkűje üssöm beléd!: ua.
Vegye el az Isten a lekkedveseb gyerekedet!: ua.
Úgy álgyon meg a jó Isten, hogy magad is csudálkozzál rajta: <ironikus jókívánság>.
Aszt a kutya Istenedet!: <fenyegetés>.
Isten hoszta, nem is vártuk, ha visszamegy, as se bánnyuk: <tréfás üdvözlésként>.
Aggyon Isten minden jót, dijófábul koporsót!: ua.
Aggyon Isten!: üdvözlés.
Minden jót aggyon Isten!: ua.
Jó íccakát aggyon Isten!: ua.
Isten fizesse meg!: <hálálkodás vmilyen jótettért>.
Az Isten áldása legyen rajtatok/veletek!: <jókívánság>.
Aggya Isten kedves egíssígire!: <koccintáskor mondott jókívánság>.
Az Isten is jókedvibe teremtette: minden tekintetben kiváló ember.
Az Isten is neki teremtette: éppen hozzáillik, összeillő pár lesz belőlük.
Felvitte Isten a dógát: jó anyagi körülmények közé v. magas állásba került.
Belecseppent az Isten kassába: jómódba került.
Ha Isten is úgy akarja: ha semmi nem jön közbe.
Ha van Isten az égbe: ha van igazság a világon.
Isten ellen való vítek: súlyos hiba.
Aggyatok Isten nevibe: ingyen, könyörületből.
Kinőtt az Isten markábúl: magas termetű, hórihorgas ember.
Most van az Isten markába: váratlanul jómódba került.
Megveszi az Isten hidege: nagyon megfázik, átfázik.
A hasa az Istene: a hasának él.
Ad meg uram, Isten, de most hamar!: <türelmetlen hívőnek tulajdonított mondás>.
Mekfokta az Isten lábát: megtalálta a boldogulás útját.
Letagadná az Istent is az égbül: mindent letagadna.
Nem nísz se Istent, se embert: semmire, senkire nincs tekintettel.
Hiszek egy Istembe, elviszlek mentembe: (tréf) <enyveskezű személynek tulajdonított mondás>.
Isten atta, loptam, hátam megé duktam: (tréf) <tolvajnak tulajdonított mondás>.
Isten atta, loptam, hónom alá duktam: ua.
Isten neki, fakereszt: a) bánom is én! b) <kisebb értékű tárgyak elvesztésekor mondják>.
Isten neki, fakereszt, ha eltörik, as se lessz: ua.
Meginná az Isten nadrágjárul a csattot: iszákos.
A jó Isten segíccsen meg a maji nap is!: <vallásos emberek fohásza reggel, a munka elkezdésekor>.
Én Istenem, segíccs!: ua.
Meglesz Isten segiccsígivel: nagyobb munka hamarosan sikeresen véget ér.
Két asszony kapált, és az eggyiknek mán csak fél napra való vót. Asz mongya neki a szomszídasszony: Na, szomszídasszony, maga mán meg lessz az Isten segiccsígivel. Mire ez: Ha segít, ha nem is, megleszek én magam is! Oszt āre jött egy órijási felleg, és három nap járogatot ki a kis főggyit mekkapálni, mer nem tudot rámenni a fődre. Isten neki, csak hoty píszt lássak!: <vásárban mondja az eladó, ha áron alul ad el vmit.>
Km: Nagy az Isten kertye, (sog bolond lakig benne): —.
Ád az Isten mindenkinek sarkantyús csizsmát, de kevesen tugygyák mekpengetni: sokan nem tudják a kedvező alkalmat kihasználni.
Ahun nincs, ott az Isten se vehet: ahol nincs, ott ne keress. Ahun nincs, ott az Isten se tanál: ua.
Az Isten nem sijet, nem kísik, mégis elírkezik: —.
Emberé a munka, Istené az áldás: —.
A ríszeg ember elől az Isten is kitér: a részeggel okosabb nem kötekedni.
Aki Istembe bízik, nem csalatkozik: a hívő ember Istenben biztos támaszra talál.
Az Isten nem ver/vér bottal, nem sijet, nem kísik, mégis elírkezik: mondják, ha a gonosz embert csapás éri.
Ha az Isten akarja, a kapanyél/villa nyele is elsül: Isten mindenható.
Ha az Isten nyulat teremtett, csorbókát is teremt(et) neki: ahol nagy a szükség, ott közel a segítség is.
Ád az Isten nyulat, csorbókát is teremt neki: <szegény családban mondják a kisgyermek születésekor>.
Istem malmaji lassan őrölnek: a gonoszt ha későn is, eléri a méltó büntetése.
Segícs magadon, az Isten is meksegít: csak az ér el eredményt, aki maga is mindent megtesz érte.
Minnyájunkal szabad a jó Isten: mindnyájan az ő kegyelmétől függünk.
Az Isten minnyájunkkal szabad: ua.
Három az Isten igassága: —.
Akinek Isten a baráttya, as sose kárhozik el: a befolyásos támogatók sokat érnek.
Kinek Isten a baráttya, az nem kárhozik el: ua.
Isten szeme mindent lát: Isten előtt nincs titok. Isten szeme mindent lát, el ne lobd a Bibliját!: (tréf) <tanulók egymást figyelmeztető könyvbeírása>.
Nr: Ha zengett, villámlott a rígi öregek asz monták, hogy a jó Isten elengette a szógájit.
Isten ménese: az emberek, az emberiség.
Van az Istem ménesibe elík sok jány, válogathadz belőle, monták annak a fijatalembernek, aki beleszeretett egy jámba, de az elhatyta, így vigasztalták. Vagy a jánt, ha a legíny elhatyta.
Isten nevibe: ingyen, könyörületből. Isten nevibe attam neki ety kis adományt.
Istennel mívelteti: (káromkodás).
Isten tüze: villámcsapás. Isten haragja: ua.
Te, Isten bagja!: ügyetlen, mamlasz.
Te, Isten ostora!: Isten csapása.
Te, Isten gyámoltalannya!: nagyon ügyetlen.
Sz: Elereszti, mint Isten a legyet ősszel: nem törődik vele, szabadjára ereszti.
Az Isten bocsássa meg a bűnömet!: <mondja a beszélő, ha a beszédében vmi kijelentést bűnnek vél>.
Az Isten panaszkíppen ne vegye!: ua.
Az Isten háta megett: vmi félreeső helyen (lakik).
Az Isten se győzné vmivel: ruhaneműt, lábbelit gyorsan elnyű.
Az Isten se győzné eszt nadrággal mek csizsmával. Várjon az Isten!: <indulatos beszédben válasz a Nem várunk még egy félórát, órát stb. kérdésre>.
Ki az Isten látta?: én nem láttam. Tuggya az/Tuggy Isten: én nem tudom.
Mi az Isten csudája?: mi a manó?
Hát e mi az Isten csudája a fejeden? Isten az atyám!: <esküféle indulatos beszédben>.
Kerűj csak a kezem közé, megemlegeted a magyarok istenit!: meglakolsz.
Isten őrizzen tülle!: Isten óvjon!
Hálá Istennek!: hála Istennek
. Hálá legyen a jó Istennek!: ua.
Az Isten álgya meg még ott is, ahun eggyet líp: <áldás>.
Az Isten álgya meg még a lába nyomát is!: ua.
Az Isten álgya meg még a haló porába is!: <szeretett v. tisztelt halottról>.
Az Isten nyuktassa!: ua.
Aggyon Isten, ami nincsen, bort, búzát, bíkessíget, finom, fájin felesíget!: <pohárköszöntéskor>.
A jó Isten a megmonthatója: csak az Isten tudja.
Isten ellen való vítek: nagy hiba, nagy kár.
Gyere mán, az Isten álgyom meg!: <félig-meddig káromkodás>.
Isten fizesse meg!: <udvarias megköszönése vminek>.
Isten hírivel járjon kegyelmed!: <udvarias búcsúzás>.
Istennek ajánlom: <búcsúzáskor mondják az eltávozónak>.
Mehecc Isten hírivel: <udvariatlan búcsúzás>.
Isten hírivel elmehecc: ua.
Az Isten akassza benne keresztül a köjköt!: <szitok, káromkodás>.
Az Isten ítíjjen meg!: ua.
Az annya/anyád Istenit!: ua.
Az én Istenem a fenével ítessen meg!: ua.
Az én Istenem vakíccson meg!: ua.
Az Isten vakíccson meg!: ua.
Az én teremtő Istenem verjem meg!: ua. (enyhébb).
Verjen meg a mindenható Isten!: ua.
Az én Istenem a nyavaját hozza rá(d)!: ua.
Az Isten teremcsen belőlet csudát!, Hogy az Isten csudát teremcsen belőled!: ua.
Az Isten fáját neki!: ua.
Az Isten lovát neki!: ua.
Az Isten akarhova tegyen!: ua.
Az Isten ígessen meg!: ua.
Az Isten sose álgya/álgyon meg!: ua.
Az Isten szomoríccsa meg!: ua.
Az Isten süjesszen el!: ua.
Az Isten tüze ígessen meg!: ua.
Az Isten könnyebbíccse meg az ágya szalmáját!: ua.
Az Isten lova szarjon a sírhalmodra: ua.
Az Isten fésűjön meg!: ua.
Az Isten lűjön fűbe!: ua.
Az Isten rogyassza rád az eget!: ua.
Szoríccson az Isten két hónajmankóra: ua.
Ez asz jelenti, hogy legyík sánta mind a két lábára.
Az Isten se sót, se kenyeret ne aggyon neki!: ua. Az Isten tegyen a villahajtóba/villahajtójába!: ua.
Isten tördeje el a bokádat/lábadat!: ua.
Hogy az én Istenem nyila üssön beléd!: ua.
Hogy az Isten száríccson meg!: ua.
Az Istennek a haragos ménkűje üssöm beléd!: ua.
Vegye el az Isten a lekkedveseb gyerekedet!: ua.
Úgy álgyon meg a jó Isten, hogy magad is csudálkozzál rajta: <ironikus jókívánság>.
Aszt a kutya Istenedet!: <fenyegetés>.
Isten hoszta, nem is vártuk, ha visszamegy, as se bánnyuk: <tréfás üdvözlésként>.
Aggyon Isten minden jót, dijófábul koporsót!: ua.
Aggyon Isten!: üdvözlés.
Minden jót aggyon Isten!: ua.
Jó íccakát aggyon Isten!: ua.
Isten fizesse meg!: <hálálkodás vmilyen jótettért>.
Az Isten áldása legyen rajtatok/veletek!: <jókívánság>.
Aggya Isten kedves egíssígire!: <koccintáskor mondott jókívánság>.
Az Isten is jókedvibe teremtette: minden tekintetben kiváló ember.
Az Isten is neki teremtette: éppen hozzáillik, összeillő pár lesz belőlük.
Felvitte Isten a dógát: jó anyagi körülmények közé v. magas állásba került.
Belecseppent az Isten kassába: jómódba került.
Ha Isten is úgy akarja: ha semmi nem jön közbe.
Ha van Isten az égbe: ha van igazság a világon.
Isten ellen való vítek: súlyos hiba.
Aggyatok Isten nevibe: ingyen, könyörületből.
Kinőtt az Isten markábúl: magas termetű, hórihorgas ember.
Most van az Isten markába: váratlanul jómódba került.
Megveszi az Isten hidege: nagyon megfázik, átfázik.
A hasa az Istene: a hasának él.
Ad meg uram, Isten, de most hamar!: <türelmetlen hívőnek tulajdonított mondás>.
Mekfokta az Isten lábát: megtalálta a boldogulás útját.
Letagadná az Istent is az égbül: mindent letagadna.
Nem nísz se Istent, se embert: semmire, senkire nincs tekintettel.
Hiszek egy Istembe, elviszlek mentembe: (tréf) <enyveskezű személynek tulajdonított mondás>.
Isten atta, loptam, hátam megé duktam: (tréf) <tolvajnak tulajdonított mondás>.
Isten atta, loptam, hónom alá duktam: ua.
Isten neki, fakereszt: a) bánom is én! b) <kisebb értékű tárgyak elvesztésekor mondják>.
Isten neki, fakereszt, ha eltörik, as se lessz: ua.
Meginná az Isten nadrágjárul a csattot: iszákos.
A jó Isten segíccsen meg a maji nap is!: <vallásos emberek fohásza reggel, a munka elkezdésekor>.
Én Istenem, segíccs!: ua.
Meglesz Isten segiccsígivel: nagyobb munka hamarosan sikeresen véget ér.
Két asszony kapált, és az eggyiknek mán csak fél napra való vót. Asz mongya neki a szomszídasszony: Na, szomszídasszony, maga mán meg lessz az Isten segiccsígivel. Mire ez: Ha segít, ha nem is, megleszek én magam is! Oszt āre jött egy órijási felleg, és három nap járogatot ki a kis főggyit mekkapálni, mer nem tudot rámenni a fődre. Isten neki, csak hoty píszt lássak!: <vásárban mondja az eladó, ha áron alul ad el vmit.>
Km: Nagy az Isten kertye, (sog bolond lakig benne): —.
Ád az Isten mindenkinek sarkantyús csizsmát, de kevesen tugygyák mekpengetni: sokan nem tudják a kedvező alkalmat kihasználni.
Ahun nincs, ott az Isten se vehet: ahol nincs, ott ne keress. Ahun nincs, ott az Isten se tanál: ua.
Az Isten nem sijet, nem kísik, mégis elírkezik: —.
Emberé a munka, Istené az áldás: —.
A ríszeg ember elől az Isten is kitér: a részeggel okosabb nem kötekedni.
Aki Istembe bízik, nem csalatkozik: a hívő ember Istenben biztos támaszra talál.
Az Isten nem ver/vér bottal, nem sijet, nem kísik, mégis elírkezik: mondják, ha a gonosz embert csapás éri.
Ha az Isten akarja, a kapanyél/villa nyele is elsül: Isten mindenható.
Ha az Isten nyulat teremtett, csorbókát is teremt(et) neki: ahol nagy a szükség, ott közel a segítség is.
Ád az Isten nyulat, csorbókát is teremt neki: <szegény családban mondják a kisgyermek születésekor>.
Istem malmaji lassan őrölnek: a gonoszt ha későn is, eléri a méltó büntetése.
Segícs magadon, az Isten is meksegít: csak az ér el eredményt, aki maga is mindent megtesz érte.
Minnyájunkal szabad a jó Isten: mindnyájan az ő kegyelmétől függünk.
Az Isten minnyájunkkal szabad: ua.
Három az Isten igassága: —.
Akinek Isten a baráttya, as sose kárhozik el: a befolyásos támogatók sokat érnek.
Kinek Isten a baráttya, az nem kárhozik el: ua.
Isten szeme mindent lát: Isten előtt nincs titok. Isten szeme mindent lát, el ne lobd a Bibliját!: (tréf) <tanulók egymást figyelmeztető könyvbeírása>.
Nr: Ha zengett, villámlott a rígi öregek asz monták, hogy a jó Isten elengette a szógájit.
Forrás: Kálnási Árpád
