kakas kokas fn 1. Veres kokas: <a tűzvész jelképeként:> Felszált a veres kokas: <gyújtogatás miatt> tűz ütött ki. 2. Pattogatott kukorica. 3. A pattogatáskor ki nem pattant, barnára, feketére sült kukoricaszem; cipó. 4. Kakas alakú mézeskalácsos faforma, ill. mézeskalácsos termék. 5. <Szíjgyártóknál:> lyuk készítésére használt eszköz. Sz: Felszállott a veres kokas a hász tetejire: tűzvészkor mond-ják. Km: Minden kokas úr a maga szeméddombján: mindenkinek joga van a maga hatáskörében úgy intézkedni, ahogy neki tetszik. Nr: Na, kokas úr, jó napot! Mijírt kijáltott oj nagyot? Még asziszi valaki, hoty kend itten valami. Bíz az úgy van, kis legény, itt a magam szemetén, ety kiskiráj vagyok én. (Elemi iskolás vers a 20. század elejéről.) — Ha a kokas jól telel, öt-hat tyúknak mekfelel. Mi kilenc tyúkho hatytunk ety kokast. Ö: bábakakas, fácánkakas, fajdkakas, fogolykakas, magkakas, mézeskakas, pulykakakas.
Forrás: Kálnási Árpád
