káposzta káposzta fn Sz: Elmehecc, káposztába húst tehecc!: ácsúfolódásñ. Kínlódik, mint a káposzta hús nékűl: a) sok a gondja, nehezen él. b) nehezen halad a munkájával. A kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad: minden érdeket kielégítő megoldás. Nr: Télire a hordóba betapostuk a fejes meg a gyalult káposztát. A tetejire követ tettünk, vagy vót srófos káposztáshordó. Ö: aprókáposzta, édeskáposzta, hasábkáposzta, piroskáposzta, tökkáposzta.
Forrás: Kálnási Árpád
