keserves keserves mn Keserűséget okozó, nehéz. Hát keserves vót az íletem! Sz: Nem dógozott íletibe ety keservest: ááltalában jómódú embe-rekre vonatkoztatva:ñ nem végzett még igazán nehéz munkát. Potrohos anyának keservezs gyermeke: amilyen az anya, olyan a gyermeke. Ö: jajkeserves, kínkeserves.
Forrás: Kálnási Árpád
