kitelik

kitelik i 1. Kikerül, rendelkezésre áll. Kitelikra ne kőccsünk, ami a hásztul kitelik. 

2. Megszabott időtartam eltelik, elmúlik, lejár. Kitelik az idő/a bíre: cselédeknél, pásztoroknál a szolgálat ideje lejár, véget ér. Közeleg a Miháj-napja, kitelik az idő. 

3. Kitelik tülle: megvan a tehetsége hozzá, képes vmire. Ne kivány tülle többet, mint ami eggy ijen kizsgyerektül kitelik. 

Sz: Kitelik a maga fóttyábul: <így vigasztalják a gyermeket, ha vmely testrésze megsérül:> magától meggyógyul.

Forrás: Kálnási Árpád