konc konc fn Tápláléknak való, vörös, csontos hús.
A húslevesbe vót velős konc, finom vót, szerettük rákcsálni, kiszívni a velőt.
Szólás: Ugy marakodnak rajta, mint kutyák a koncon: anyagi előnyökért veszekednek, civakodnak.
Ö. sárkonc.
Forrás: Kálnási Árpád
