kotus kotus mn 1. Állott, poshadt <víz>. 2. Mocsárszagú, ill. -ízű. 3. Vadvizes, vizenyős <terület>. 4. Vizes, zsombékos <terület>. 5. Kátyús, gödrös <terület>. 6. Rossz minőségű, megromlott, megbüdösödött. De ha büdös, rosz, kotus, bepeníszedik, akkor mán a pájinkán is megérzik. Kotusz szagú: romlott, büdös szagú. A gyümőcs, ha rosz hejen tárojják, kellemetlen szagú, kotusz szagú lessz.
Forrás: Kálnási Árpád
