kutya kutya fn 1. Szövőszéken a fonalat tartó henger fogaskerekébe kapaszkodó és azt megakasztó kampós fa a szövésre kerülő fonálmennyiség kellő ütemben való adagolására; gólya.
2. <Szűrszabó sátrában> a szűrök kiakasztására használt rúdon levő ruhaakasztó.
3. A tégla hordására háton hordható deszkalapot alkalmaztak, amely a felső részén két fogóval támaszkodott a téglát vivő vállára. Téglahordó kutya: ua.
Szólás: Innen oda nem jár a szó, tehozzád a kutya se szól: senki se szól hozzád.
Bort igyunk rá, ne mongya, hogy a kutya ette meg!: <ti. a kutya hús után vizet iszik, nem bort, márpedig a hús bort kíván>.
A kutya fijaddzíg beléd!: <tréfás káromkodás>.
Aszt a kutya fityuláját!: ua.
Aszt a kutya teremtette!: <enyhe káromkodás>.
A kutya mindenit neki!: ua.
Kutya legyek, ha nem igaz!: <fogadkozás, esküdözés>.
A kutya is harakszik, ha az órát piszkájják: <az mondja, akinek vki piszkálni kezdi az orrát>.
A kutya is harakszik az órájír: ua.
Halgas kutya, ne ugass! A gazdád nagyobb kutya, mékse ugat: (tréf) <az ugató kutyára szólnak így rá>.
Kutya világ, szűk esztendő, de rám baszot mind a kettő: <nehéz időkben mondják>.
Annyit megy, mint ety töketlen kutya: sokat, de fölöslegesen megy, fáradozik.
Bánnya, mint a kutya, amék kilencet köjkeddzett: keservesen bánja.
Bánnya, mint amék kutya kilencet köjkeddzett: ua.
Bizontalan, mint a kutya vacsorája: nem tudni, lesz-e belőle vmi.
Irígy, mint a kutya: nagyon irígy.
Les, mint vak kutya a gyíkra: ide-oda tekinget, pislog.
Úgy lés, mint a kutya a gyíkra: ua.
Fosik, mint a Murányi kutyája: erős hasmenése van.
Elnyelte/Bekapta, mint hat kutya egy legyet: —. Feszít, mint (a) kutya a tolseprűvel: nevetségesen büszkélkedik vmivel.
Úgy ál neki, mint a kutya szájába a tolseprű: rosszul áll neki.
Szalad, mint kutya a tolseprűvel: nagyon szalad.
Ugy ílnek, mint a kutya a macskával: <főként házasokra vonatkoztatva:> folyton veszekednek.
Akar a kutyának mondom, akar neki: hiábavaló neki vmit mondani.
Kutya legyek, ha nem ugy van: fogadkozás.
A kutya ugat utánna: senki sem törődik vele, senkinek sem hiányzik.
As se kutya: ez is vmi.
Ot van a kutya eltemetve: ez a bökkenő.
Marakodnak, mint a kutyák a koncon: csúnyán veszekednek.
Marakodik, mint a veszet kutya: mindenkibe bele-köt.
Jól belakott, mint kutya a lakadalomba, (ahun) jászolho kötöttík, oszt színát tettek elibe: éhen maradt.
Jóllakott, mint Dobi kutyája Bütszentmihájon: ua.
Úgy bánik vele, mint a kutyával: komiszul bánik vele.
Mintha a kutyaszájá-búl huszták vóna ki: nagyon gyűrött, gondozatlan.
Ugy nísz ki rajta(d) a ruha, mintha a kutya szájábul huszták vóna ki: vasalatlan, gyűrött, piszkos.
Ojan, mint a kivert kutya: társtalan, nyomorult.
Szorul, mint (a) kutya a karó köszt: kellemetlen helyzetben van.
Jó dóga van, mint kutyának a karó köszt: ua.
Könyököl, mint a kabaji kutya a gerággyán: <lusta emberre mondják>.
Jóba vannak, mint a kutya meg a macska: állandóan marakodnak, veszekednek.
Eszi, mint kutya a kefét: —. Úgy níz rá, mint kutya a botra: —. Ügyes, mint a siket kutya, jobra híjják, oz balra szalad: nagyon ügyetlen.
Ügyes, mint a siket kutya, balra híjják, oszt jobra megy: ua.
Ojan mocskos, mintha kutyát szopot vóna: <főként gyerekre mondják:> nagyon piszkos az arca.
Ojam, mint aki kutyát szopott: ua.
Ojan piszkos az órod, mintha kutyát szoptál vóna: <főként gyermeknek mondják:> nagyon piszkos az orra.
Ojan, mint a leforrázot kutya: <arra mondják, akit hazugságon kapnakkutyá.
Szídeleg, mint a gazdátlan kutya: a) ti. nagyon éhes. b) céltalanul jön-megy.
Illik neki, mint kutyának a gatya: egyáltalán nem illik.
Ojan rossz idő van, hogy a kutyát is kár kiverni: zimankós idő van.
Ennél még a kutyának is job dóga van: rosszul megy a sora/sorom.
Kutyánál az öntöt perec: <válogatós gyermeknek mondják>.
Lesz/Jöm még a kutyára dér, hasig is ír: majd megjárod/megjárja még!
Köti a kutyát a karóho: makacsul ragaszkodik az álláspontjához.
Veres nadrág a kutyának, maga kereste magának: <mondják a gyermeknek, ha verést kap>.
Téli kutya, nyári menyasszony, eggyik se jó: <ezt mondják a nyár közepén tartott lakodalomkor>.
Akkor leszel te a kutyák harmincaggyán: mostoha sorban, nehéz helyzetben.
Ugat a halál kutyája: nagyon mélyről köhög.
Kend be szalonnával az iskola ódalát, oszt majd elhúzza a kutya!: <mondják tréfásan annak a gyereknek, aki nem szeret iskolába járni>.
Kutya jár a kerbe: szeretőt tart az asszony.
Kutyánál az egres, ahon nincs, ot ne keress!: szegénytől ne kérj kölcsön, mert úgy sincs neki.
Kutyánál az egres, annál van, oszt ot kerezsd!: nincs nálam, amit keresel.
Kutyára hatta a nevit: fiúörökös nélkül halt meg.
A kutya mosogattya fel az edínyit: rest gazdaasszony, a kutya nyaldossa a mosatlanát.
Nem akarom, hogy vínsígemre a koloncos kutya sorsára jussak: könyöradományból éljek.
Akár a kutyánag beszílnék: az mondja, akire nem figyelnek, akinek nem fogadnak szót.
Ojanokat mont, hogy a kutya se enné meg: sületlenségeket beszél.
Ásít a kutya, hónap jó nyúlászó idő lessz: <mondják, ha vki társaságban illetlenül ásít>.
Még a kutya se venné el a kezibül a kenyeret: <mondják a piszkos emberről>.
Közmondás: Had ugassík a kutya, csak meg ne harapjík: <akkor mondják, ha vki rosszindulatú megjegyzést tesz a másik háta mögött>.
Amék kutya előre ugat, az nem harap: a nagyszájú emberek nem szoktak veszélyesek lenni.
Amék kutya előre ugat, az ety se harap: ua.
Aki kutyával jáccik/kezd, bot legyík a kezibe!: a goromba v. ostoba emberrel óvatosnak kell lenni.
Amék kutyának nevit kőtik, veszni kell annak: rágalmak terjesztésével az ártatlan embert is tönkre lehet tenni.
Aki dílik kutya, dílután se nő ki a farka: a becstelen ember nem fog megváltozni.
Akkor vész meg a kutya, mikor a legjobban megy a dóga: sokan akkor kezdenek elégedetlenkedni, amikor a legkedvezőbb helyzetbe kerülnek.
Akkor vész meg a kutya, mikor a legjob dóga van: ua.
A kutya meg az úr nem teszi be maga után az ajtót: nem illik az embernek maga után nyitva hagynia az ajtót.
A kutya is kilöki a nyelvit a savóra: az ember is szereti a finom ételeket.
Felkél a kutya, ha megéhezik: a nyomorúság megtanít dolgozni.
A kutya is a legmagasab dombra szarik: annak kedvez a szerencse, akinek már egyébként is jól megy a sora.
A kutya is oda szarik, ahon nagy a csomó: ua.
A kutya is oda szarik, ahon a legmagasabb a rakás: ua.
Kutyának eb/kutya a baráttya: mindenki a magához hasonlókkal barátkozik.
Amék kutyát bottal kergetik/üldöznek a nyúl után, (asz) sose fogja meg: az erőszakra, fenyegetésre elvégzett munka nem sokat ér.
Rosz kutya az, améket bottal kel hajtani a nyúl után: ua.
Döglöt kutyának árok a hejje: a hitvány embert nem szokás részvéttel temetni.
Jó kutya nem ugat át a szomszídba: a szomszéd dolgába nem kell beleavatkozni.
Kolonca van a kutyának, maga kereste magának: maga szerezte a bajt, hát viselje.
Elíg ety kutyának ety kolonc: elég a feleség, nincs szükség szeretőre is.
Idegen kutyának lába köszt a farka: idegen helyen tartózkodóbb az ember, mint a megszokott környezetében.
Jobb ílő kutyának lenni, mint döglött oroszlánnak: <annak mondják, aki már szeretne meghalni>.
Cselédnek, kutyának kinn a hejje: a cseléd és a kutya ne tartózkodjon a házba.
Kutyának, szógának kint a hejje: ua.
Kutyának se jó az első köjke: nem mindig sikerül, amit először készít az ember.
Nem azír fekszik a kutya a dög mellé, hogy ne egyíg belőle: a legény nem azért fekszik a lány mellé, hogy csak nézze.
Nem azír fekszik a kutya a dög mellé, hogy nízzen rá: ua.
Nemcsak ety tarka kutya van a világon: <pl. elveszett tárgy v. baromfi keresésekor:> a hasonlóság még nem jelent azonosságot.
Nem bízzuk a kutyára a hájat, mer elnyalogattya: —.
Kutyábúl sose lesz szalonna: a rossz természetű ember aligha változik meg.
Kutyának kutya az embersíge: ne bízz a kutyában, mert megharaphat.
Veres kutya, veres lú, veres ember ety se jó: <mondják a vörös hajú emberről>.
Kinek nincsen kocsija, gyalog megyen Pestre, kinek nincsen kutyája, maga ugat este: anyagi helyzetünk megszabja lehetőségeinket.
Néprajz: Ha íccaka a kutya vonít, asz halált jelent a családba. — Valamikor a kutyának nem attak este enni, hogy íberen maraggyon, āre utal a Bizontalan, mint a kutya vacsorája mondás.
Ö. borzkutya, fakutya, földikutya, hajtókutya, kanikutya, kankutya, kiskutya, kurtakutya, sinkókutya, töviskeskutya.
Forrás: Kálnási Árpád
