láb láb fn
1. Láb alá való szék/zsámoj: kisszék. Lábám van: <jószág> él, még nem vágták le, ill. nem hullott el. Lábra kapál: <szőlő utolsó kapálásakor:> a földet saját maga felé húzva kapál. Az utósó kapálásnál a szőllőbe, a szőllőkihúzásnál mindig lábra kapáltunk. Lábrul lábra kapál: minden lépésre vág egyet a kapával. Például a tengerit lábrul lábra kapáltuk. Lábod, ne!: <jószágnak:> emeld fel a lábad! Láptul fekszik: <arra mondják, akinek a feje, ha ketten v. többen fekszenek az ágyban, az ágy végénél van, vagyis a megszokott helyzetben fekvőnek a lábánál>. Rendesen a kizsgyerekek feküttek láptul, ot vót a fejük, ahon az apjának vagy az annyának a lába.
2. Láb hejet lábat vesz: <vásárban:> jószág helyett jószágot vesz.
3. A légyfogó vályúszerű, alsó része, amelybe a cukros vizet öntik.
4. <Növényi rész:> gabonaszár. Kevés esső járt, rövid a lába a búzának, a gabonának. Lábon/Lábán áll: <gabona> még nincs learatva. Még lábon áll az ílet. Lábon áló erdő: sudár, szép fákból álló erdő.
5. Gabonakereszt négy ága közül egy.
6. A fatuskó vastagabb gyökerei közül egy. Oszt vannak a tucskónak azok a nagy lábaji.
7. Vásárban öt-hat összehajtogatott gubából fajta és minőség szerint összerakott csomó.
8. <Szíjgyártóknál:> az állat végtagjain levő bőr, amelyből csak kisebb bőrdarabok szabhatók.
9. Szövőszék lába.
10. A könyvtest alsó része. Lábnál megvág: a könyvtest alsó részét vágógéppel egyenletesen levágja.
Szólás: Ojam, mint a fejetlen láb: együgyű, ostoba.
Nyútogattya a lábát az esső: esni készül. Más a lábával is kerüli, te meg a szádba forgatod: <a durvának minősülő szar szót használó embernek mondják>.
Annyi a dógom, hogy as se tudom, mék lábamra ájak: rengeteg dolgom van. A lába szárán csapja a legyet: a) korhelykedik. b) lustálkodik, nem dolgozik.
A lába szárába szállott az esze: berúgott. A lába szárába szállott a bátorsága: gyáva, beszari.
A lábom fejitül nem kírek tanácsot: <mondja az apa a fiának, ha az tanácsokkal akarja ellátni, v. beleszól a nagyok dolgába>.
Bal lábbal szált le az ágyrul: <mondják arról, aki már korán reggel veszekedik, zsörtölődik>. Bal lábbal kőt fel az ágybul: ua.
Az eggyik lábad it törjík ki, a másik meg ott: (tréf) nagyon siess!
Lába kőtt: ellopták.
Kézzel-lábbal igyekszik: minden erejével igyekszik.
Megníszte, hoty hunnan nőt ki a lába: lányt megszeplősített.
A magad lábán járj!: ne lépj a más lábára!
Leesett a lábárul: a) állat lesoványodott. b) ember beteg lett.
Majd elruktam a lábom, úty sijettem/szalattam: nagyon siettem/szaladtam.
Maj megütheti még a lábát: rajtaveszt vmin, bajba kerül vmi miatt.
A kivagyi embāre, aki magát okosnak, ügyesnek tartotta, monták, hogy maj megütheti még a lábát. Nagyokat szeggyél/tégy a lábat közzé: siess, szaladj!
A sáros/szaros lábamat se türülném hozzá/bele: <vkivel szemben érzett utálat, megvetés kifejezésére>.
Mosojog a lábom: kezd fázni. Lábot ad: szabad, tetszés szerinti cselekvést hagy vkinek.
Lábot ad alá: felbátorít, felloval vkit.
Ö. dagasztóláb, disznóláb, égetőláb, épkézláb, faláb, harangláb, karikaláb, kecskeláb, kőláb, kutyaláb, lóláb, meztélláb, nyúlláb, ölesláb, rendláb, vasláb.
1. Láb alá való szék/zsámoj: kisszék. Lábám van: <jószág> él, még nem vágták le, ill. nem hullott el. Lábra kapál: <szőlő utolsó kapálásakor:> a földet saját maga felé húzva kapál. Az utósó kapálásnál a szőllőbe, a szőllőkihúzásnál mindig lábra kapáltunk. Lábrul lábra kapál: minden lépésre vág egyet a kapával. Például a tengerit lábrul lábra kapáltuk. Lábod, ne!: <jószágnak:> emeld fel a lábad! Láptul fekszik: <arra mondják, akinek a feje, ha ketten v. többen fekszenek az ágyban, az ágy végénél van, vagyis a megszokott helyzetben fekvőnek a lábánál>. Rendesen a kizsgyerekek feküttek láptul, ot vót a fejük, ahon az apjának vagy az annyának a lába.
2. Láb hejet lábat vesz: <vásárban:> jószág helyett jószágot vesz.
3. A légyfogó vályúszerű, alsó része, amelybe a cukros vizet öntik.
4. <Növényi rész:> gabonaszár. Kevés esső járt, rövid a lába a búzának, a gabonának. Lábon/Lábán áll: <gabona> még nincs learatva. Még lábon áll az ílet. Lábon áló erdő: sudár, szép fákból álló erdő.
5. Gabonakereszt négy ága közül egy.
6. A fatuskó vastagabb gyökerei közül egy. Oszt vannak a tucskónak azok a nagy lábaji.
7. Vásárban öt-hat összehajtogatott gubából fajta és minőség szerint összerakott csomó.
8. <Szíjgyártóknál:> az állat végtagjain levő bőr, amelyből csak kisebb bőrdarabok szabhatók.
9. Szövőszék lába.
10. A könyvtest alsó része. Lábnál megvág: a könyvtest alsó részét vágógéppel egyenletesen levágja.
Szólás: Ojam, mint a fejetlen láb: együgyű, ostoba.
Nyútogattya a lábát az esső: esni készül. Más a lábával is kerüli, te meg a szádba forgatod: <a durvának minősülő szar szót használó embernek mondják>.
Annyi a dógom, hogy as se tudom, mék lábamra ájak: rengeteg dolgom van. A lába szárán csapja a legyet: a) korhelykedik. b) lustálkodik, nem dolgozik.
A lába szárába szállott az esze: berúgott. A lába szárába szállott a bátorsága: gyáva, beszari.
A lábom fejitül nem kírek tanácsot: <mondja az apa a fiának, ha az tanácsokkal akarja ellátni, v. beleszól a nagyok dolgába>.
Bal lábbal szált le az ágyrul: <mondják arról, aki már korán reggel veszekedik, zsörtölődik>. Bal lábbal kőt fel az ágybul: ua.
Az eggyik lábad it törjík ki, a másik meg ott: (tréf) nagyon siess!
Lába kőtt: ellopták.
Kézzel-lábbal igyekszik: minden erejével igyekszik.
Megníszte, hoty hunnan nőt ki a lába: lányt megszeplősített.
A magad lábán járj!: ne lépj a más lábára!
Leesett a lábárul: a) állat lesoványodott. b) ember beteg lett.
Majd elruktam a lábom, úty sijettem/szalattam: nagyon siettem/szaladtam.
Maj megütheti még a lábát: rajtaveszt vmin, bajba kerül vmi miatt.
A kivagyi embāre, aki magát okosnak, ügyesnek tartotta, monták, hogy maj megütheti még a lábát. Nagyokat szeggyél/tégy a lábat közzé: siess, szaladj!
A sáros/szaros lábamat se türülném hozzá/bele: <vkivel szemben érzett utálat, megvetés kifejezésére>.
Mosojog a lábom: kezd fázni. Lábot ad: szabad, tetszés szerinti cselekvést hagy vkinek.
Lábot ad alá: felbátorít, felloval vkit.
Ö. dagasztóláb, disznóláb, égetőláb, épkézláb, faláb, harangláb, karikaláb, kecskeláb, kőláb, kutyaláb, lóláb, meztélláb, nyúlláb, ölesláb, rendláb, vasláb.
Forrás: Kálnási Árpád