lel

lel lel, lél

1. Talál. Nem leli a hejit: nem találja a helyét. 

2. Leli magát: találja magát vhol, kerül vhova. Hát te, Citrus pajtás, hol leled it magad? (Betlehemes játékban). 

3. Nem leli magát: <társaságban> nem jól érzi magát. 

4. <Főként E/2. sz.-re vonatkoztatva:> Mi lelt? 
a) mi bajod? 
b) miért viselkedsz ilyen furcsán? 

5. A hideg leli: nagyon lázas. 

6. <Baj, betegség> gyötör, bánt vkit. Mi lelte a kípedet? 

Szólás: Lelt a cigány ety patkót, örűt neki, mer vas vót: <annak mondják, aki ha talál vmi értéktelen dolgot, túlzottan örül neki>
Ki mit lelt/lélt azé: <gyermekek mondják, ha fel akarják hívni a figyelmet, hogy találtak vmit>

Ö. ellel, kilel, meglel.

Forrás: Kálnási Árpád