Bodmer

1. György svájci mekanikus, szül. Zürichben 1786 dec. 6., megh. u. o. 1864 máj. 29. 1805. a gyapotszövő-gépek tökéletesítése körül szerzett érdemeket, azután nemsokára Küssnachtban mekánikai műhelyt nyitott s abban 1808. készítette az első egy fontos, hátul töltő kartács-ágyut perkussziós robbantóval. Ezután is folytonosan fegyverek és szövő-fonó-gépek tökéletesítésével foglalkozott, akkor is, mikor 1816. a badeni hadseregbe mint tüzér-százados beállt. 1822. Manchesterben állított gépműhelyt, 1850. Bécs melletti Lanzendorfban vett át egy gépgyárat, amelyet több évig igazgatott.
2. B. János Jakab, svájci német költő és iró, szül. Greifenseeben 1698 jul. 19., megh. Zürichben 1785 jan. 2. Kereskedőnek készült, hanem aztán az irodalomra adta magát, tanárkodott Zürichben s egyidejüleg társtulajdonosa volt egy könyvkereskedésnek s könyvnyomtató intézetnek. Többedmagával megalapította Die Diskurse der Maler c. hetilapot, amelyben először kezdte esztétikai elveit fejtegetni. B. a fantázia elveit védte a francia klasszicizmuson alapuló szoros műszabályok ellen, s emiatt ellenkezésbe jutott Gottscheddel (l. o.), kivel évtizedekig folytatott harcot, amely a német irodalom mult századi fölvirágzását előkészítette. B. epikus munkái: Noah (1750), Jakob u. Joseph (1751), Sündfluth (1755), mind a Klopstock Messiásának gyarló utánzásai; drámái: Timoleon (1768), Cajus Gracchus (1773), Wilhelm Tell (1775), Arnold von Brescia in Zürich (1775) stb. minden drámai erő nélkül valók. Öreg korában lefordította az Iliast és az Odysseát. (V. ö. Danzel: Gottsched und seine Zeit; Braitmaier: Die poetische Theorie Gottscheds und der Schweizer; Bächtold, Geschichte der deutschen Literatur in der Schweiz. 1892. 8. füz.).

Forrás: A Pallas nagy lexikona