Bodola

kisközség Háromszék vármegye sepsi jarásában, (1891) 1725 magyar és oláh lak., mezőgazdasági szeszgyárak, postahivatal és postatakarékpénztárral. Nagy erdősége, jó havasi legelője, juh- és baromtenyésztése van. B. a Barcai lapály szélén, a Tatrang folyó jobb partján a Zajzn patak beömlésénél fekszik. Már 1211. mint a Barcára telepített német lovagok számára kiszakított terület határhelysége említtetik, 1242. IV. Béla prázsmári Demeter ispánnak adományozta. 1332. Buduli név alatt mint önálló egyházközség szerepel. Utóbb mint Dietrich gróf birtoka a törcsvári várhoz tartozott, de 1360. Bodolai Sánta László birta. 1478. már a Béldiek kezén volt, kiknek ott váruk vala, 1519. II. Lajos Brassónak adományozta, de a város csak rövid ideig birta, csakhamar ismét a Béldieké lőn. A Béldiek régibb várát feldulta Mihály vajda, 1612 okt. 12. a Báthori Gábor ellen fegyvert fogott Weiss és Géczi ostromolta s feldulta, de az romjaiból fényesebben emelkedett ki, mint valaha, s lakásul szolgált a nagy Béldi Pálnak (ki innen menekült el visszafelé vasalt lovakkal az ellene küldött seregek elől), mig Mikes Kelemen efeletti haragjában földig le nem romboltatta az erős várat; Béldi elkobzott javait Mikes örökölte s most is utódai, a gróf Mikesek és Béldiek birják. Béldi Pál vára a falu közepén feküdt, ma alig van nyoma. A kat. templomban kőkoporsó van, vasfegyverzetü hős dombor-faragványával.

Forrás: A Pallas nagy lexikona