(ejtsd: kavalkanti), 1. Bertalan, firenzei nemes, szül. 1503 okt., megh. Pádovában 1562 dec. 9. Már mint ifju fegyvert fogott a Medicik ellen, kikben hazája szabadságának elnyomóit látta. Kitünő szónok is volt. Midőn Medici Cosimo az uralmat magához ragadta, C. elhagyta hazáját s eleinte valószinüleg Ferrarában később pedig Franciaországban élt. Évek multán Rómába ment s III. Pál megbizásából több fontos missziót végzett. - Művei közül kiemelendő a Rettorica (Velence 1559), mely szigoruan Aristotelés nyomán készült. Trattati sopra gli ottimi reggimenti delle reppubliche antiche e moderne (Velenee 1555, 1574) cimü munkáját a Classici italiani (Milano 1805) közé is fölvették. V. ö. Lettere di; Bartolommeo C. (Bologna 1869).
2. C. Guido, olasz költő, szül. Firenzében, nem tudni mikor, megh. 1300 aug. 28. Mint a guelf párt egyik legelőbbkelő tagja, élénk részt vett szülővárosa pártharcaiban; 1300. a város priorjai számüzetésbe küldték melyből visszatérve, csakhamar elhunyt. C., kit Dante «legelső barátjának» mond, ama toscanai költői iskolához tartozott, melyet Dante egy kifejezése után scuola del dolce stil nuovo-nak szoktak nevezni, s melynek feje Guido Guinizelli volt. Emennek szubtilis szerelmi okoskodásai nála már bizonyos könnyebb és közvetlenebb hangnak adnak helyet; nem egy dalában már némi népies egyszerüséget is találhatni. L. Ercole, Guido C. e le sue rime (Livorno 1890); Arnone Le rime di Guido C. (Firenze, Sansoni).
3. C. János, olasz történetiró: Istorie fiorentine c. művében (megj. Polidori kiadásában, Firenze 1838 2 kötet) megirta az 1420-1452 között terjedő kor történetét; Medici Cosimo számüzetéséről s visszatéréséről is irt: Della carcere stb. (uj kiad. 1867) értekezésében. Macchiavelli sokat merített C.-ból.
Forrás: A Pallas nagy lexikona
Cavalcanti
