(vagy Cavalieri; ejtsd kavaliéri) Emil, olasz zeneszerző, az oratorium műfaj megteremtője, szül. Rómában 1550 táján, megh. valószinüleg 1600 eött. Medici Nándor hg. hivására Firenzébe ment «a művészetek általános felügyelője» gyanánt. Legkorábbi művét 80-nál több, énekkarra irt madrigál tartalmazó kötetet, csak hallomásból ismerjük; az uj, drámai stilban irt művei: A szatir, Filén kétségbeesése (előadták Firenzében 1590), A vak nő tréfája (1595) az első dalművek közé tartoznak; törekvése a Cacciniéval egy célra irányult. Föműve: A lélek és test ábrázolása (Rappresentazione di anima e di corpo) c. oratorium; a művet 1600. Guidotti Sándor adta ki terjedelmes magyarázó jegyzetekkel.
Forrás: A Pallas nagy lexikona
Cavaliere
