haj1 haj fn 1. Rövit hajra vág: rövidre vágják a haját vkinek. Hajba való fűsű: a) kontyfésű. b) a hajba kétfelől betűzött fésű, félfésű. 2. A kukoricacső végén levő selymes szálak; a kukorica bajusza. Sz: Nincsen annyi hajam szála, ahányszor megjártam vele: sokszor megjártam vele. Típi a haját: bosszankodik, dühöng. Nr: Szalaggyunk, had lobogjík a hajunk! Csoportozs gyerekek nekifoktak szaladgálni, esz monták. — A levágot hajat nem szabat kiseperni, mert a veréb elhorgya a físzkibe, osztán kihull az illető haja. Ö: körhaj.
Forrás: Kálnási Árpád
