kalapács

kalapács kalapács fn Sz: Elszarta a kalapács nyelit: elrontotta a dolgát, eljátszotta a becsületét. Uty fílt, hoty kalapáccsal se lehetet vóna egy zapszemet se a seggibe verni: nagyon félt. Ö: cizellőrkalapács, domborítókalapács, domborúkalapács, egyengetőkalapács, félkézkalapács, feszítőkalapács, jelzőkalapács, kárpitoskalapács, kaszakalapács, lapítókalapács, lyukasztókalapács, nagykalapács, ráverőkalapács, simítókalapács, spicckalapács, suszterkalapács, tarkázókalapács, ütőkalapács, verőkalapács.

 

Forrás: Kálnási Árpád

Debreceni cívis szótár